Miniszterelnökségi közbenjárás kellett ahhoz, hogy egy agyvérzésben megbénult kerekesszékes férfi megkapja végre törzskártyáját és nyugdíját, gondnoka, ugyancsak kerekesszékes felesége pedig átvehesse a járandóságát részére – írta közleményében a Magyar Szociális Fórum (MSZF) kedden.
Az asszony augusztus végén egy Orbán Viktornak címzett nyílt levélben írta le kálváriáját, amely során a közigazgatás útvesztőiben próbálta kiharcolni járandóságukat.
Biharvári Gyuláné férje többszörös agyvérzésen esett át, emiatt idősotthonba kellett elhelyezni, de felesége – aki ugyancsak kerekes székhez kötötten él – állandóan látogatja őt, idén tavasz óta pedig ő hivatalosan is ő látja el férje gondnokságát. A férfi tavaly rokkantsági ellátottból öregségi nyugdíjassá vált – 1954. december 31-ig születettként – így a hatályos jogszabályok alapján választási lehetősége volt arra, hogy a rokkantsági ellátását kérje, vagy azt öregségi nyugdíjra váltsa át, miután arra is jogosult volt a ténylegesen ledolgozott évei után. Biharvári Gyula tervezőként dolgozott egy neves építőipari cégnél, ahol a keresete „jónak” számított, így a ledolgozott évei alapján az újraszámolt nyugdíja lényegesen magasabb lett, mint a rokkantsági ellátása volt.
Ezért felesége kezdeményezte az öregségi nyugdíjra váltást, ám ezt követően elmondása szerint „hiába kilincselt hónapokig a kormányhivatalnál, a postahivatalnál és a Magyar Államkincstárnál”.
Mint Biharváriné írta, bár hivatalosan, írásban bejelentette többször is azt, hogy ő lett a férje gondnoka, és az ő lakcímemre küldjék férje hat hónapra visszamenőleges járandóságát és rendes havi nyugdíját is, ezek a pénzek nem érkeztek meg a címére.
„Nem elég az, hogy a kézbesítési címet rendre-módra elírták, hanem az ügyintézést is akadályozták azzal, hogy a férjem állítólag nem kapott öregségi nyugdíj-törzsszámot sem, így nincs hivatkozási alap arra, hogy milyen jogcímen kérném utána, mint gondnok, a járandóságát”
– írta levelében.
Az asszony levelében kitér arra is: mielőtt kerekesszékbe kényszerült, ő maga is az állami szférában dolgozott, így tudja, korábban sem volt könnyű a hivatalnokok helyzete. „Most viszont azt kell, hogy mondjam, amit látok és személyesen is megtapasztalok az ügyintézéseim során az, több mint „katasztrofálisnak tűnik” számomra” – írja.
Úgy véli, az államigazgatási területen végbevitt spórolás veszélyezteti a kormányhivatalok, a nyugdíjintézetek működését, melynek kárát a saját bőrükön érzik az állampolgárok.
„Tapasztalataim szerint, már nemcsak az egészségügyi ellátórendszer, de a nyugdíjrendszer és a hivatalok működése is lélegeztető gépre van kapcsolva” – teszi hozzá.
A nyílt levél hatására aztán az asszony szerint még aznap megkeresték (augusztus 30-án) a Miniszterelnökség Kabinetirodájának részéről, illetve szeptember 2-án az EMMI egyik munkatársa is, akik megígérték, hogy utánanéznek az ügyének.
Szintén ugyanazon a napon a Magyar Államkincstár nyugdíjügyekkel foglalkozó osztályvezetőjétől és a lakóhely szerinti kormányhivatal osztályvezetőjétől is telefonos megkeresést kapott, hogy igyekeznek mihamarabb a segítségére lenni abban, hogy a gondnokságom alatt álló súlyos beteg férje utáni nyugdíjszerű ellátásokat minél előbb megkaphassa.
„Mindezek hatására 2019. szeptember 9-én az ügyemet érintően két hivatalos levelet is kaptam, melyben a férjem nyugdíjas igazolványát is megküldték. Azon már az öregségi nyugdíjas törzsszám is szerepelt. Tájékoztattak a férjem 6 havi rokkantsági ellátásának és az öregségi nyugdíja különbözetének kiutalásáról, illetve arról, hogy a rendes öregségi nyugdíjának folyósításáról is intézkedtek”
– közölte az asszony a Magyar Szociális Fórummal.
Az MSZF megnyugvással fogadta Biharváriék ügyének gyors megoldását, és megemlítette, hogy 17 éves fennállása óta először történt meg, hogy a miniszterelnöki kabinetiroda intézkedjen egy rászoruló ügyében, melyet az MSZF felkarolt. A Magyar Szociális Fórum arra kérte a miniszterelnöki hivatalt, hogy csináljon gyakorlatot mostani hozzáállásából.
„Nem kevésbé tartanánk hasznosnak, ha a politikai vezetés olyan feltételeket teremtene a nyugdíjfolyósító rendszerben, amely kiküszöbölné annak lehetőségét, hogy hasonló esetek előfordulhassanak, azaz semmibe vegyék egy nyugdíjas megélhetését”
– áll az MSZF közleményében.
