Az Európai Bizottság szóvivői irodájánál érdeklődött a Népszava azzal kapcsolatban, mennyi pénzt is adott az Európai Unió Magyarországnak határrendészeti, biztonsági és migrációval kapcsolatos kiadásokra. Az Orbán-kormány visszatérően azzal vádolja Brüsszelt, hogy nem támogatja kellőképpen a magyar határvédelmi törekvéseket, holott azok a teljes Unió határvédelmét is ellátják.

Angela Merkel német kancellárral folytatott legutóbbi, soproni megbeszélése után is arról beszélt Orbán Viktor, hogy a magyar határkerítés a német polgárok biztonságát is védik.

Hollik István kormányszóvivő nemrégiben arról beszélt, hogy 504 milliárd forintos (1,6 milliárd eurós) határvédelmi költségei után az EU csupán 6,6 milliárd forinttal (20 millió euróval) hajlandó csak támogatni Budapestet. Ahogy a Népszava kiderítette, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű, ugyanis a magyar kormány eredetileg azt kérte, hogy ennek az idei költségnek a felét, vagyis nagyjából 800 millió eurót állja az Unió, ám végül ezt a kérést módosította 20 millió euróra, így Brüsszel idén februárban már csak ezt a kérést tudta jóváhagyni.

A módosítás azért történhetett, mert a Bizottság világossá tette, hogy

„az EU csak az uniós jog alapján, a migrációs és menekültügyi uniós jogszabályokkal összhangban finanszírozhat projekteket. A kerítésépítés például nem alapozhatja meg az EU-támogatásra szóló jogi igényt”.

A Bizottság szóvivői a lapnak azt is elmondták, a 2014-2020-as ciklusban Magyarország „110 millió euró előirányzott összeget kapott” az említett területekre, ezen felül pedig – egyedi kérelmek alapján – 27 millió eurót folyósítottak a rendkívüli költségekre, a teljes összeg tehát 137 millió euró.

A kormány egyébként épp csütörtökön hosszabbította meg ismételten a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” fennállását, amely kivételes, normális állapotban nem alkalmazható jogköröket ad a kormánynak a migráció kezelésére. Csakhogy a „tömeges bevándorlás” nem igazán áll fenn: miközben 2015-ben, a menekültválság csúcsán több mint 450 ezer határrendészeti intézkedést hajtottak végre a magyar hatóságok, addig tavaly csak 5600 olyan eset volt, amelyet „illegális határátlépésként” tart számon a határrendészet.

(Az „illegális határátlépés” fogalmával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a menedékkérelem benyújtását is legtöbbször annak számolja a kormány, hiszen az érintettek nem rendelkeznek hivatalos úti okmányokkal. Csakhogy az ilyen módon történő menedékkérelem a nemzetközi jog értelmében nem tekinthető törvényellenesnek. Az „illegális határátlépő” kifejezés tehát gyakran menekültellenes bűvészkedés a szavakkal a kormány részéről.)