A kínai állami médiában számos véleménycikk foglalkozott hétfőn a hongkongi helyzettel, az egyik szerint

„közeledik a vég azok számára, akik feldúlják Hongkongot és antagonizálják Kínát”.

A cikk szerzője szerint a tüntetőknek soha nem szabadna „alulértékelniük a központi és a hongkongi kormányzat, valamint a kínai nép eltökéltségét és képességét, ha a nemzet szuverenitásáról, biztonságáról és központi érdekeiről van szó.”

Több másik cikk „őrültnek és erőszakosnak” nevezte a tüntetőket, akik „katasztrófát” okoznak a hongkongi gazdaságnak – írja a Guardian.

Előző héten már aggodalmat okozott, hogy Kína új csapatokat vezényelt a hongkongi helyőrségbe, bár a kormány állítása szerint ez csak egy rutinművelet része, amelyet minden évben elvégeznek. A CNN szerint azonban a kínai védelmi minisztérium szóvivője arra a kérdésre már nem adott választ, hogy növelték-e ebben az évben a Hongkongba vezényelt csapatok számát.

Már augusztus közepén felmerült, hogy Kína a szokásosnál nagyobb mértékű katonai mozgósítást és csapatösszevonásokat hajt végre a Hongkonggal határos Sencsen tartományban. Akkor a Bloombergnek nyilatkozó Kína-szakértők azon az állásponton voltak, hogy előbb-utóbb Kína meg fogja szállni Hongkongot, mivel Hszi Csin-ping kínai főtitkár „mindig inkább a politikai megoldások és az elrettentés felé mozdul el a megoldások terén”, másrészt pedig október elsején lesz a Kínai Népköztársaság fennállásának 70. évfordulója – az pedig presztízskérdés a kínai állam számára, hogy addigra helyreálljon a rend Hongkongban.

Lehetséges, hogy az állami média vészjósló mondatai már ezt a megszállást vetíti előre.

Mindeközben hétfőn is folytatódott a hongkongi ellenállás, a tanév első napján legalább 9000 középiskolai és egyetemi diák bojkottálta az iskolát. Eközben a tüntetők megpróbálták akadályozni, hogy a metróajtók bezáródjanak, ezzel pedig feltartották az egész város forgalmát a reggeli csúcsidőben. Az iskolai bojkott több mint 200 iskolát érint, és a tervek szerint kedden is tart majd, ezt követően pedig minden héten egy napon nem fognak iskolába menni a diákok mindaddig, amíg nem teljesülnek a tüntetők követelései.

A hónapok óta tartó tüntetéseket egy törvénymódosítás robbantotta ki, amely lehetővé tenné az elítéltek kiadatását Kínának és óriási veszélyt jelentene a Hongkongban tartózkodó politikai menekültekre nézve. Bár a törvénymódosítás még mindig terítéken van – Hongkong vezetője, Carrie Lam kérvényezte a kínai kormánytól, hogy legyen visszavonva a törvény, de ezt a központi kormányzat visszautasította –, a tüntetések céljai azóta kiszélesedtek. A hangsúly immár a hongkongi városállam autonómiájának védelmére heyleződött át Kínával szemben.