Már a legutóbbi, az Economist és a YouGov által készített kutatás is szoros hármas versenyt jelzett a demokrata előválasztás élmezőnyében Obama alelnöke, Joe Biden, a demokratikus szocialista vermonti szenátor Bernie Sanders, és a szociáldemokrata massachusetts-i szenátor, Elizabeth Warren között, de a legújabb, a Monmouth által készített kutatás szerint a három jelölt hibahatáron belül áll. Sanders és Warren a regisztrált demokrata és a demokrata szimpatizáns szavazók 20-20 míg Biden a 19 százalékának szimpátiát bírja jelenleg.

Az előválasztást persze nem most rendezik, csak majd 2019 elejétől kezdve mérkőznek meg a felek, az államról államra tartott előválasztásokon. De a küzdelem előtti kutatások már akár ki is ejthetnek jelölteket, és nagyba befolyásolják azt, hogy a választók és a nagy cégek kit tartanak esélyesnek, és kinek a kampányát támogatják majd pénzzel.

Joe Biden két rossz eredménye azért is érdekes, mert eddig elvétve mérték a centrista jelöltet 30 százalék alatt (egyébként ezt pont az az Economist/YouGov kutatás tette csak, ami most is alacsonyra mérte a korábbi alalnököt), és ez könnyen lejtmenetbe állíthatja Biden így se túl acélos kampányát.

Bernie Sanders Vermont állam szenátora, aki demokratikus szocialistának vallja magát, február közepén jelentette be, hogy 2016 után ismét elindul a Demokrata Párt jelöléséért. A bejelentés utáni hat napban Sandersnek 10 millió dolláros (kb. 2,8 milliárd forint) támogatást sikerült összegyűjtenie közösségi adományokból, és mintegy egymillió önkéntes jelentkezett a kampány segítésére.

Warren 2018 utolsó napján, egy videóban jelentette be, hogy megalapítja az elnökválasztasi esélyeit feltérképező bizottságát, más szóval tehát ringbe száll az Egyesült Államok elnöki tisztségéért.

Ahogy Elizabeth Warrenről írt portrénkban írtuk, a politikus többször is elmondta, hogy neki alapvetően nincs problémája a kapitalizmussal, és az újraelosztás helyett inkább a piac szabályozásának fontosságát hangsúlyozza.

Ez utóbbinak kiváló példája a Warren által tavaly benyújtott törvényjavaslat, az Accountable Capitalism Act (elszámoltatható kapitalizmus törvény), amelynek elsődleges célja, hogy állami szabályozással garantálja a piac tisztaságát, illetve korlátozza a nagyvállalati vezetők és részvényesek hatalmát.

A tervezet előírná, hogy az egymilliárd dollárnál nagyobb éves bevétellel rendelkező cégek igazgatótanácsának 40 százalékát az alkalmazottak válasszák meg, ezzel nagyobb teret engedne a dolgozói szempontoknak a vállalatok vezetésében. A politikusok kampányfinanszírozás általi korrumpálását pedig úgy korlátozná, hogy bármilyen politikai célú költést az igazgatók és részvényesek 75 százalékának szavazatához kötné.

Joe Binden április 25-én jelentette be indulását az elnökségért, mint akkori cikkünkben írtuk „a lassan fél évszázada politikai pályán tevékenykedő Bidennek ugyanakkor több gyenge pontja is van. A hosszú karrier nemcsak előnyt, de hátrányt is jelenthet, hisze múltbeli politikai megnyilvánulásai még problematikusnak is bizonyulhatnak a kampányban – főként faji, igazságszolgáltatási és külpolitikai kérdésekben.”