„30 napon belül megoldást kell találni” a brexit nyomán kialakuló ír-északír határkérdésre, szögezte le mai, Boris Johnson frissen megválasztott brit miniszterelnökkel közösen tartott munkaebédjük utáni sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron francia elnök.
Merkellel összhangban Macron is leszögezte, ugyan a megegyezés nem nyitható újra, de az ír kérdésre kínálkozik megoldás, ha a következő harminc napban a brit és EU-s feleknek sikerül megegyezésre jutniuk. Azt is hozzátette, ezeket a tárgyalásokat, a Brexit tárgyalásokhoz hasonlóan, Michel Barnier brexit-tárgyaló fogja vezetni.
Boris Johnson azonban leszögezte, ő Merkel kancellár „optimizmusát” osztja, és szerinte 30 nap alatt a kérdés megoldható, annak céljára remek alternatívák állnak szerinte rendelkezésre, ezek részleteibe azonban nem ment bele. Kijelentette, lát reményt arra, hogy október 31-ig valamiféle megegyezés születik erről a kérdésről.
Hangsúlyozta, a brexittől függetlenül Franciaország és Nagy-Britannia a legfontosabb kérdésekben „egymás mellett áll”, London a világ egyik legnagyobb francia városa, francia buszok futnak London utcáin és brit acélból készült síneken száguld a francia TGV vonat, a francia és brit katonák pedig együtt harcolnak Maliban és együtt állomásoznak Észtországban is. „Sokáig maradjon is így mindez!” – mondta.
Miután Johnson tegnapi, berlini tárgyalásai Angela Merkel német kancellárral jobbára eredménytelenül, de barátságos hangnem zajlottak, Macron viszont világossá tette, szerinte nem lehet október 31-ig várni a megoldással.
Tegnap a tárgyalások előtt újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen a francia elnök azt közölte, „két fontos üzenetet” kíván átadni Johnsonnak az ebéd során. Az egyik, hogy Boris Johnson brexittel kapcsolatos fő állításával ellentétben a Theresa May-jel kötött EU-megállapodást nem lehet újra kinyitni.
A másik pedig az volt, hogy továbbra is megpróbálja elmagyarázni Johnsonnak, a brexit után Nagy-Britannia szerinte elveszti nagyhatalmi státuszát, és külső hatalmak – főleg az USA – vazallusállamává csúszhat vissza, és ha ez így történik, az egyedül Johnson és a brit kormány hibája lenne.
Johnson miniszterelnöki kampánya során többször is annak jeleit mutatta, elsősorban Franciaországot és Emmanuel Macront tenné felelőssé azért, ha Nagy-Britannia október 31-én megegyezés nélkül zuhanna ki az Európai Unióból. Macron pedig korábban többször hangot adott annak a véleményének, hogy a Johnson által vezetett kilépési kampány 2016-ban „hazugságokkal nyerte meg a népszavazást.”
A tegnapi berlini Merkel-Johnson találkozó alatt a francia elnök hivatalának egy munkatársa a sajtónak jelezte, a francia kormányzat alapfogatókönyve mostanra a megegyezés nélküli brexit lett, amelynek értelmében Franciaország és Nagy-Britannia között a Csatornán azonnal visszaáll a schengeni határ, és a brit állampolgárokat onnantól kezdve EU-n kívüliekként kezelik csakúgy, mint a kereskedelmi forgalmat, amely az EU-ba onnantól vámhatáron keresztül, tarifák megfizetése után érkezik.
