A magyar munkavállalók majdnem fele, 48 százaléka kevesli az egy évben kivehető szabadnapok számát, szúrta ki a szakszervezetek.hu a Profession által, idén készített online, reprezentatív felmérés adatai közül.

Változó, hogy egy dolgozó szabadon rendelkezhet-e az általa kivett szabadság felett: a megkérdezettek 24 százaléka teljes egészében, 53 százalékuk pedig nagyrészt meghatározhatja, mikor szeretné kivenni szabadnapjait.

A válaszadók 4 százaléka viszont azt nyilatkozta: nincsen beleszólása abba, mikor veheti ki a szabadságát.

Ráadásul a felmérés alapján a munkavállalók 21 százaléka került már kellemetlen helyzetbe azért, mert az általa választott szabadnapokra utólagosan visszavonták az engedélyt.

Emellett minimálisan mérséklődött azoknak a száma, akiknek a feletteseik nem adták ki az általuk választott szabadnapokat – 2014-ben erről a problémáról a dolgozók százaléka számolt be, idén ez a szám már csak 49 százalék.

Érdekes adat még, hogy hányan vannak azok, akik mindössze papíron mennek szabadságra, de valóságban viszont azt az időt is munkával töltik. A felmérést kitöltök 41 százalékával fordult már elő ilyesmi, és ez sajnos fejlődésnek számít – a Profession 2014-es felmérésében ez az adat még 53 százalék volt.

A másik problémát emellett a bennragadt szabadnapok jelentik: a felmérésben résztvettek 17 százaléka a szabadsága 60(!) százalékát nem tudta felhasználni, részben az elvégezendő munka mennyisége, részben a helyettesítés megoldatlansága miatt.

A Magyarországon kivehető alapszabadság egy évben húsz nap, ehhez jönnek még a pótszabadság napjai.

A pótszabadság járhat életkor után is: ez a betöltött 25. életévtől évi plusz egy nap, nyugdíjazásig kétévenként plusz egy szabadnapot kap a munkavállaló. Gyerekek után is jár kétnapi szabadság, először a születésének évében, egészen 16 éves koráig.