Szél Bernadett független országgyűlési képviselő blogján írta meg, hogy kutakodásai szerint
Magyarországon évente 4500 gyerek kerül átmeneti gondozásba lakhatási okok miatt.
A képviselő leírja, hónapokon át küzdött a különböző hivatalokkal, hogy adatot nyerjen ki tőlük arra vonatkozólag, hány gyereket emelnek ki a családjukból anyagi okok miatt – a törvényi tiltás ellenére, miszerint anyagi veszélyeztetettség miatt tilos gyereket kiemelni.
Kiderült azonban, hogy ilyen adat nem létezik, mivel a szerveknek nem kötelességük statisztikákat vezetni a témában, így
„a kormány sem tudja, hogy hány gyermeket szakítanak el a családjától döntően azért, mert a szülők nem tudják megoldani a család lakhatását.”
A KSH statisztikáiból azonban kiderült, hogy 2018-ban 4020 gyerek került a családjával együtt családok átmeneti otthonába, míg 309 a családja nélkül, gyerekek átmeneti otthonába – vagyis az évben átmeneti gondozásba került 7892 gyerek több, mint fele anyagi körülmények miatt került valamilyen otthonba.
A politikus azt is leírja, növekvő tendenciát mutat az átmeneti otthonba kerülő gyerekek száma, hisz 2015-ben 5000 gyereket láttak el átmeneti otthonokban, míg a kétezres évek közepén ez a szám 3000 körül volt – a férőhelyek száma viszont mindössze pár százzal nőtt, a családok átmeneti otthonaiban a férőhelyek száma napjainkban pedig 4117.
A problémát tovább súlyosbítja, hogy az ilyen intézmények legfeljebb másfél évre biztosítanak elhelyezést, így ennek az időnek a lejárta után a családoknak költözniük kell, jó esetben bérelt lakásba, ha van rá lehetőségük, azonban legtöbb esetben egy, akár az ország másik végén lévő csáo-ba, rosszabb esetben az utcára.
Ezért, ahogy a politikus is írja, az átmeneti otthonok sok esetben a szakellátásba vétel előszobája, magyarán ez az elhelyezési forma nem tudja megnyugtatóan rendezni a családok helyzetét, és továbbra is veszélyezteti a gyerekeket a kiemelés.
