A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint az idén augusztusig már több mint 54 milliárd forintnyi beruházási támogatásról kötött megállapodást a tárca az idei költségvetés terhére, ám ezzel mindössze 3 729 új munkahely jött létre – írja a Népszava.
A támogatások többsége az autó- és élelmiszeriparba áramlik.
A minisztérium két irányba osztogat: vagy Magyarországon már megtelepedett autóipari vállalatok beszállítóit igyekeznek hozzánk csábítani, vagy az uniós támogatásban már nem részesíthető magyar tulajdonú cégeket támogatják.
Ami a külföldi beszállítókat illeti: idén eddig 15 hasonló cég kapott támogatást, közülük alig 2-3 volt olyan beruházás, amely valamilyen fejlesztést, vagy új technológiát hozott Magyarországra (ilyen például az érdi Avl-Autokut Mérnöki Kft, ahol 100 fejlesztőmérnöki munkahelyet alakítottak ki), míg a többi autóipari beruházás lökhárító- és bőrkárpit-gyártással, illetve raktározással, kohászattal foglalkozik.
Mindez elsősorban azért adhat aggodalomra okot, mivel a magyar gazdaság erősen ki van szolgáltatva az autóiparnak – miközben az európai járműgyártók feje felett az elmúlt hónapokban egyre inkább kezdenek összecsapni a hullámok. A kereslet csökkenése mellett az amerikai védővámok miatt is kénytelenek visszafogni kapacitásaikat ezek a nagyvállalatok, ami a magyar autógyárak, és ezen belül a magyar munkahelyek kiszolgáltatottságát is növeli. Mindezt a szakszervezetek már érzékelik is – emlékeztet a Népszava -: számos cégnél 4 napos munkahetet vezettek be, április végén pedig több ezer kölcsönzött munkaerőtől váltak meg a gyárak, most pedig már több vállalatnál az állandó munkaerő elbocsátásáról is kénytelenek tárgyalni az érdekvédők.
A magyar tulajdonban lévő cégeknél sem túl biztató a helyzet: minden idők legnagyobb támogatását kapta idén a Mol Petrolkémia (11,6 milliárd forintot), a második helyen pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó kukoricafeldolgozó cég, a Kall Ingredients Kft. áll, 9,2 milliárd forint apanázzsal. A harmadik helyen is egy Mészáros-érdekeltség, a hasonló profilú Visonta Projekt Kft. áll (6,2 milliárdos költségvetési támogatással). Tavaly egész évben összesen 86,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással tömte ki a cégeket a kormány, ez akkor 8.761 új munkahely létrehozására volt elegendő.
Idén időarányosan jóval több pénzt osztottak ki, mégis kevesebb munkahelyet sikerült létrehozni.
Ami egyben azt is jelenti, hogy drágább ma egy új munkahely, mint akár csak tavaly. Nem is kicsit. Idén az egy új munkahelyre adott támogatás átlagosan 14,6 millió forint, tavaly még csak 9,9 millió volt, ráadásul az elmúlt 4 évben ez a szám egyszer sem emelkedett 11 millió forint fölé.
A különbségek egyébként itt is óriásiak: az amerikai autóipari beszállító, a Sanmina-SCI Kft. munkahelyenként 1,2 millió forintnyi támogatást kapott, míg a Mol Petrolkémia Zrt. új, tiszaújvárosi beruházásánál az egy munkahelyre jutó támogatás összege 67,9 millió forint volt (ami annyiban indokolt, hogy a 172 új m unkahely teremtését vállaló cég a világ legfejlettebb vegyipari technológiáját hozza hazánkba).
Mindezek mellett azonban – ahogy arról korábban is írtunk már – pillanatnyilag lehet, hogy a magyar gazdaság, illetve a magyar kormány számára kifizetődő az adófizetők pénzéből külföldi multikat csábítani Magyarországra, ám hosszú távon bizonyosan nem fenntartható ez a helyzet.
