A napokban kapják meg emelt bérüket az egészségügyi szakdolgozók – jelentette be ünnepélyesen Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteki sajtótájékoztatóján.
Július 1-jével újabb nyolc százalékkal emelkedtek az ápolói, szakdolgozói alapbérek; az emelés nyolcvanegyezer embert érint. Az államtitkár elmondta, a béremelések 2022-ig folytatódnak, arra az évre további harminc százalékos béremelést tervez a kormány, így két ciklus alatt csaknem két és félszeresére emelkednek a szakdolgozói bérek.
Példaként említette, hogy egy húszéves jogviszonnyal rendelkező, OKJ-s végzettségű ápoló 2010-es százhetvenkétezer forintos átlagkeresete idén júliustól háromszázhatvanegyezer forintra emelkedik. Egy négy-hat éves jogviszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű szakdolgozó pedig 2010-es százkilencvenkilencezer forintos átlagkeresete pedig most júliustól négyszázhétezer forintra emelkedik.
A kormány egészségüggyel kapcsolatos örömhíreit azonban érdemes mindig fenntartásokkal kezelni, a Rétvári által felhozott példákkal kapcsolatban pedig ne feledjük, kilenc éves távlatokról beszél. Ahogy arra a nyár elején a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) is felhívta a figyelmet,
a bérek emlegetett mértéke súlyos csúsztatás, hangulatkeltés a minisztérium részéről.
„A bérek és keresetek rendszeres összekeverése a kormányzati szereplők részéről tudatlanságra utal, vagy a közvélemény megtévesztésére szolgál. A 200 000 Ft körüli alapbérből úgy lesz 340 000 körüli kereset- ami az átlagot tekintve erősen vitatható – hogy a munkavállaló sokat túlórázik, van aki havi 250-280 órát dolgozik, éjszakai műszakokat vállal, a pihenőnapon is dolgozik, miközben a törvényes munkaidő 168-176 óra hónapoktól függően.”
– írta a szakszervezet, és ezzel meg is cáfolta az államtitkár mondatait.
A szakszervezet szerint a kormány egy három éve beígért béremelést ad el új eredményként, erre ugyanis még 2016-ban tett vállalást. A szakdolgozók 15 százalékának fizetése még így sem éri el a 195 ezer forintos bérminimumot, a munkaerőhiány pedig egyre aggasztóbb. Az ATV-nek Soós Adrianna, a FESZ elnöke korábban arról beszélt, hogy 25-30 ezer ápoló hiányzik az egészségügyből.
Az egészségügyben dolgozók egyébként is óriási terhelésnek vannak kitéve, nem is beszélve arról, hogy rendszeresen 12 órás műszakokat dolgoznak végig, éjszakáznak, a pihenőnapjaikon pedig túlóráznak, hogy így egészítsék ki a keresetüket.
Soós elmondta, egy magasan képzett ápolónő órabére nem éri el a nettó ezer forintot.
A szakszervezet elnöke szerint az idei 8 százalékos emeléssel gyakorlatilag semmit sem lehet elérni – azt legalábbis biztos nem, hogy többen maradjanak a pályán, vagy esetleg többen válasszák az egészségügyet. A 8 százalék olyannyira kevés, hogy sokan az év eleji minimálbér emelés miatt egyáltalán nem is fognak részesülni belőle, az egészségügyi bértábla ugyanis alacsonyabb szintről indul, mint a minimálbérek, tehát az elkövetkezendő években sem jut mindenkinek akkora béremelés, mint amekkorát a kormány ígér.
Az egészségügyi bérek óriási lemaradásban vannak, így az ígért béremelésekkel pár év múlva az egészségügyi szakdolgozók órabére jobb esetben eléri az 1500-2000 forintot – ami már most sem sok, nemhogy néhány év múlva.
