Miután – ahogy azt mi is megírtuk – a Pedagógusok Szakszervezetének ifjúsági tagozata kezdett kampányba a Facebookon, amelyben szakpedagógusok, az oktatást segítő dolgozók és pedagógusok posztoltak képeket magukról, amiken bemutatják, milyen alacsony a fizetésük.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a 24.hu megkeresésére többek közt egy gyurcsányozással reagált a pedagógusok kampányára:

„Felhívjuk a Pedagógus Szakszervezet figyelmét, hogy a Gyurcsány-kormánnyal ellentétben, amely utcára tett több ezer pedagógust, elvett tőlük egy havi bért és sorozatosan vonta el az ágazattól a pénzt, a mostani kormány 2010 óta pótolja az oktatásban a pénzügyi forrásokat.”

Emellett pedig közölték, hogy

• jövőre 645 milliárddal többet biztosítanak oktatásra,  és 44 százalékkal, vagyis 355 milliárd forinttal többet költöttek pedagógus bérekre, „mint tette azt a baloldal 2010-ben”. Az elmúlt években átlagosan 50 százalékos pedagógus béremelést is végrehajtottak,
• egy pályakezdő – egyetemi végzettséggel rendelkező – pedagógus a béremelés előtt 130 ezer forintot keresett, ma 203 ezer forintot vihet haza, míg egy 20 éve dolgozó – ugyancsak egyetemi végzettséggel rendelkező – pedagógus a béremelés előtt 173 ezer forintot keresett, ma ennek csaknem a dupláját, 335 ezer forintot,
• és már dolgoznak az iskolaigazgatói bérek emelésén is.

A PSZ sem hagyta azonban annyiban a dolgot, és tételesen cáfolták a minisztérium állításait.

Mint írják: számításaik szerint, GDP arányosan 2010-ben 5,5 százalékot fordítottak az oktatásra, míg a 2020. évi költségvetésben 4,8 százalékot. Ráadásul ebbe az összegbe bekerültek olyan tételek, amelyek 2010-ben nem is szerepeltek (pl. tankerületi központok, szakképzési centrumok fenntartási költségei, a tanulók számára ingyenes tankönyvek stb.).

Vagyis a költségvetés kiadási oldalához viszonyítva 2019-hez képest 0,3 százalékkal csökken az oktatásra fordított összeg 2020-ban.

A bérekkel kapcsolatban a legfájóbb pont a pályakezdők bére – fogalmaz a PSZ.

„A kormánynak ki kell egészítenie, hogy a garantált bérminimumnál (szakmunkás minimálbér) bruttó 5000 Ft-tal többet keressen egy egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus. 2015 óta egy szakmunkásvizsgával rendelkező pályakezdő bére 60 százalékkal emelkedett, míg a pályakezdő pedagógusé 11%-kal. Milyen megbecsülése ez a szakmának?”

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a versenyszférában bruttó 640 000 Ft az egyetemi diplomások átlagbére, míg egy nyugdíjba vonuló egyetemi végzettségű mester pedagógus maximum 490 000 Ft bruttó fizetést érhet el.

„Ilyen megbecsülés mellett csak a szakmájuk iránt fanatikus emberek maradnak a pályán. 2018-ban körülbelül 2500 pedagógus tett a minősítő vizsgát (pályakezdés utáni második évben). Közben 4000-4500 tanár megy nyugdíjba. Nem véletlen a fiatalok tiltakozása! Nagyon nehéz szembenézni a 130-160 ezer forintos nettó fizetésekkel!” – fogalmaz a PSZ közleményében.

A szakszervezet emlékeztetett arra is, hogy stratégiai megállapodást kötöttek a kormánnyal, és szeretnék, „ha annak a betűit a felek betartanák, és örömmel látnánk a szándékot a Kormány részéről arra, hogy valós megoldások szülessenek az egyre nehezebb körülmények között dolgozó pedagógusok különböző gondjaira.”

A PSZ egyébként június elején jelentette be, hogy az őszre akciósorozatot tervez, ha pedig az hatástalan marad, akkor készek akár több napos munkabeszüntetésre is. A szakszervezet követeléseit 5 pontban foglalta össze, melyek az alábbiak:

• béremelés idén szeptembertől,
• az óraszámok csökkentése,
• a mindenkori minimálbérhez kössék a vetítési alapot,
• mérsékeljék a többletterheket,
• és legyen kiszámítható a jogalkotás.