Fejenként 22 millió forint határvédelmi költség jutott tavaly minden egy olyan ember megállítására, aki érvényes dokumentumok nélkül próbált Magyarország területére lépni – derül ki a Népszava rendőrség által is megerősített információiból. A lap összevetette a rendőrség honlapján fellelhető migrációs adatokat, illetve határrendészeti célokra fordított költségvetési összegeket, így kapta meg ezt a számot.

2018-ban összesen 6432, a hivatalos megfogalmazás szerint „illegális bevándorlót” fogott el vagy fordított vissza a rendőrség, többségüket magyar területen, a határ közelében tartóztattak fel, csupán 1691 embert sikerült már a határnál megállítani.

Ez azt jelenti, hogy naponta 18 „migráns” Magyarországra lépését akadályozta meg a rendőrség.

A kiadási oldalon a rendőrség éves költségvetésének bő negyedét, 146 milliárd forintot fordítottak határvédelmi, határrendészeti célokra. Így jön ki a fejenként 22 milliós összeg.

A tavaly egyébként összesen 367 embernek adta meg a kormányzat a nemzetközi védelem valamilyen formáját, ami jelentős visszaesés az egy évvel korábbi 1300-hoz képest. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (korábban: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal) adatai szerint a védelemért folyamodó között 2018-ban a legtöbben afgánok és irakiak voltak, őket kisebb arányban szíriaiak, pakisztániak és irániak követték.

A déli határzár felállítása óta többször is kiderült, hogy a magyar állam embertelenül bánik a tranzitzónába zárt menedékkérőkkel, olykor napokig éheztetve őket.

Ahogy a magyar adatokból is kiderül, a menekültek érkezésének fő útvonala már jó ideje nem a hazánkat is érintő útvonal, nem meglepő tehát, hogy a szerb-magyar határon felhúzott költséges infrastruktúra valójában alacsony számú menedékkérő vegzálására fordul. A Nemzetközi Migrációs Szervezet statisztikái szerint az idén eddig 42.152 menekült érkezett Európába, nagy többségük 34.448 a Földközi-tengeri útvonalakon. Az elsődlegesen Görögország és Spanyolország területen léptek Európába.

Az Európai Unió az elmúlt években a Földközi-tengeren és több észak-afrikai országban is a magyar határkerítésnél is brutálisabb menekültmegállítási rendszert épített ki, észak-afrikai diktátorok és polgárháborúzó milíciák közreműködésével. Ennek következtében, ahogy tegnapi cikkünkben részletesen bemutattuk, menekültek százezreinek kell folyamatos zsarolástól, erőszaktól, gyilkosságtól, rabszolgaságtól vagy emberkereskedelemtől tartania Európa déli határvidékén.

Az elmúlt években folyamatosan csökkent a kontinensre érkezők száma: a 2015-ös egymilliós rekordot 2016-ban már csak 390 ezer ember követte, számuk 2017-ben 186 ezerre, 2018-ban 144 ezerre csökkent.