Szombat reggel az M1 aktuális csatornán Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója volt a vendég. A szakembert arról kérdezgették, hogy nemrég még rekordmeleg volt, a napokban viszont már hidegrekordok dőltek meg.
Pintér ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a szélsőséges időjárás-változás egyre többeknek okoz panaszokat, és hogy míg korábban az emberek 70-80 százaléka volt érzékeny az időjárásra, mára ez az arány már több százalékkal emelkedhetett.
A szakember ezek után megjegyezte, hogy nincsenek csodaszerek az időjárás-változás ellen,
ezért nincs mese, itt alkalmazkodni kell.
Hozzátette még, hogy erre jók a különböző életmódtanácsok és a direkt terápiás megoldások, attól függően, hogy milyen tünetei vannak valakinek.
Életmódtanácsokban az M1 amúgy elég erős, nemrég a Híradóban az egyik meteorológus javasolta, hogy a nagy melegben „ne feledjünk védekezni a meleg ellen, menjünk az árnyékba és igyunk elegendő alkoholt.”
Mindez persze normális esetben nem is lenne hír – hiszen a közszolgálatnak épp az a feladata, hogy a közt megfelelően tájékoztassa, márpedig a szélsőséges időjárás okozta panaszok nyilván ebbe a kategóriába tartoznak, pláne, ha ilyen nagy arányban érinti a lakosságot a kérdés, és főleg, ha ez az arány egyre csak nő.
Érdekesség azonban, hogy az M1-en még véletlenül sem hangzott el a téma kapcsán, hogy a klímaváltozás (vagy inkább klímakatasztrófa) szüli ezeket a rekordmelegeket és rekordhidegeket. A témát egyébként az M1 így is vezette fel:
„Érdemes hozzászokni a… hát mondjuk így, időjárási anomáliákhoz.”
Az időjárási anomáliáknak titulált helyzetet egyébként mások nem restek klímakatasztrófának nevezni – de ne legyünk telhetetlenek, már az is nagy szó, hogy a kormány elsődleges szócsöve egyáltalán foglalkozik a témával, még ha annak csak egy szeletével is.
Maga a kormány ugyanis nem aggódja túl a helyzetet.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter például az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt tartott beszámolójában a klímavédelemre csak annyival tért ki:
„Semmi nem sürget bennünket.”
A jövőnk szempontjából mindenképpen emlékezetes marad, hogy a 2050-re kitűzött célt, miszerint az uniós tagállamok közösen vállalják, hogy klímasemlegessé tegyék Európán, a lengelek és a csehek mellett Magyarország vétója buktatta meg.
Orbán Viktor pedig még mindig a rezsicsökkentést védi, ha a téma felmerül, a magyar miniszterelnök emellett kitart azon véleménye mellett is, hogy a klímacélok eléréséhez szükségünk van nukleáris energiára.
Áder János köztársasági elnök pedig – szokásához híven – leginkább a kormány álláspontját osztja a kérdésben.
A kormányzati csapásirányhoz képest tehát akár előrelépésként is elkönyvelhetjük, hogy a köztévében legalább érintették a szélsőséges időjárás okozta problémák egy részét. Eléggé sajnálatos, hogy az egyetlen jó tanács, amit adni tudnak a szakértő segítségével, az az, hogy ehhez a helyzethez „alkalmazkodni kell”.
Alkalmazkodott például az időjárási anomáliákhoz a krími-kongói vérzéses lázat terjesztő afrikai kullancsfaj, amely alapvetően eddig Magyarországnál melegebb égöveken élt, azonban a klímaváltozásnak köszönhetően példányai immár hazánkban is otthonra lelhetnek – egy kifejlett példányt már találtak is belőle a Margitszigeten.
Mert a klímaváltozáshoz nem alkalmazkodni kell, hanem minden eszközzel megpróbálni megfékezni a káros folyamatokat, amelyek előidézik. Addig, amíg még van rá lehetőségünk.
