Bár az előzetes sajtóinformációk alapján úgy tűnhetett, a vasárnap esti rendkívüli EU-csúcson a tagállami vezetőknek sikerülhet egyezségre jutniuk a legfontosabb uniós csúcspozíciók elosztásáról, nem sokkal 11 után Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette a sikertelennek bizonyuló tárgyalásokat, hogy négyszemközti megbeszélésekkel szondázza a tagállami vezetők preferenciáit.
Frissítés 13:00
A délelőtt folyamán az Európai Tanács újra összeült, diplomáciai források szerint továbbra is a Merkel, Macron, Sánchez és Rutte által javasolt csomagról vitáztak. A kiszivárgott információk szerint kristályosodni látszik a csúcsvezetői pozíciók sorsa, ám megállapodás végül mégsem született. Donald Tusk ezért újfent felfüggesztette az ülést, a tagállami vezetők kedden 11-kor ülnek össze újra.
Tusk @eucopresident suspends the meeting and reconvenes #EUCO tomorrow at 11h.
— Preben Aamann (@PrebenEUspox) July 1, 2019
Továbbra is Frans Timmermans tűnik esélyesnek a Bizottság élére, a Tanács elnöki tisztjét a bolgár Krisztalina Georgievának szánják, a külügyi főképviselő pedig a dán liberális Margrethe Vestager vagy Belgium ügyvezető miniszterelnöke, a szintén liberális Charles Michel lehet. A holnap megalakuló új EP-t Manfred Weberr vezetheti a javaslat szerint, ám neki az 5 éves ciklust feltehetően meg kell osztania Guy Verhofstadttal.
A csúcs alapból több órás késéssel indult, miután az Európai Néppárt informális találkozója elhúzódott, főként a néppárti állam- és kormányfők felháborodása miatt, amelyet a nap közben kiszivárgott tervek váltottak ki. A vasárnap bejelentett hírek szerint Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Pedro Sánchez spanyol és Mark Rutte holland kormányfők azt javasolták, hogy az EP-választáson második helyet elért szociáldemokraták csúcsjelöltje, a holland Frans Timmermans kerüljön az Európai Bizottság élére.
A néppárti találkozón azonban több vezető, köztük Írország, Bulgária és Horvátország kormányfői is elvetették a tervet. Orbán Viktor maga is nemet mondott, a Néppárt vezetőjének írt vasárnapi levelében „megalázónak” nevezte Timmermans jelölését az EPP számára. A liberális frakcióban helyet foglaló Andrej Babis cseh kormányfő, illetve a szociáldemokraták között helyet foglaló román és a konzervatív lengyel kormány is ellenezte a javaslatot.
A Bizottság első alelnökeként Timmermans az elmúlt években jogállami kérdések miatt az Orbán-kormány mellett a lengyel és a román kabineteket is erősen kritizálta, a kelet-európai vezetők ellenkezését főként ez magyarázza.
Az elégedetlenkedőknek így sikerült annyi erőt felmutatni, hogy második nekifutásra is megakadályozzák a Bizottság elnökének kiválasztását.
Bár a tervet a német, francia, spanyol és holland vezetés közösen mutatta be, Timmermans jelölése valójában leginkább Angela Merkel ötlete volt, a múlt heti sajtóhírek is erre engednek következtetni. Bár a Reuters például Macron győzelmeként jellemezte a javaslatot, Merkel valójában csak Manfred Weber néppárti csúcsjelölt kezének elengedésével tett egy lépést a francia elnök felé, akinek cserébe arról kellett lemondania, hogy a Bizottság élére ne a csúcsjelöltek közül javasoljanak valakit.
A centrumországok által megálmodott elosztás szerint Timmermans kapta volna a bizottsági funkciót, a liberálisok adhatták volna az Európai Parlament elnökét, a Néppártnak pedig be kellett volna érnie az Európai Tanács elnöki, illetve a kül- és biztonságpolitikai főképviselői pozícióival.
Diplomáciai források szerint az uniós állam- és kormányfők legközelebb két hét múlva, július 15-én futhatnak neki a bizottsági elnök kiválasztásának, ám akkora kicsit már kevesebb mozgásterük lesz. Holnap ugyanis megalakul az új Európai Parlament, amely a tervek szerint szerdán meg is választja új elnökét. Ezzel pedig az öt uniós csúcspozíció közül az egyik sorsa eldől, a tagállami vezetők alkotta Tanácsnak pedig erre nem lesz ráhatása, ám a további személyi döntéseknél mégis figyelembe kell azt venniük.
A pozíciók elosztásánál ugyanis földrajzi, nemi és párthovatartozásra vonatkozó méltányossági szempontokat kell figyelembe venniük, így bárkit is választanak szerdán az EP-képviselők házelnöküknek, annak komoly kihatása lesz arra, kiket is jelölhetnek majd a tagállami vezetők az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Európai Központi Bank élére, illetve a kül- és biztonságpolitikai főképviselő hivatalába.
A Tanácsban egyébként a Bizottság elnökének kijelöléséhez a 28 tagállamból 22-nek rá kell bólintania, méghozzá úgy, hogy az a 22 az unió lakosságának legalább 65 százalékát képviselje.
Frissítés 8:30
A tegnap késő esti felfüggesztés után Donald Tusk négyszemközti megbeszéléseket folytatott az egyes tagállami vezetőkkel, a csúcs pár perccel ezelőtt indult újra, a résztvevők reggelijével. Diplomáciai források szerint az álláspontok nem közeledtek az éjszaka folyamán.
The #EUCO breakfast has started. pic.twitter.com/2GsjPUaftX
— Preben Aamann (@PrebenEUspox) July 1, 2019
