Több tucat Greenpeace-aktivista közül 6-nak sikerült bejutnia szerdán a cseh állami villamosenergia-cég, a ČEZ éves közgyűlésére Prágában, ahol többek közt a cég egyik szénerőművének eladásáról tárgyaltak volna.
Az akcióval arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a Počerady szénerőmű eladása azt is jelentené, hogy az új tulajdonos a profit érdekében a lehető leghosszabb ideig üzemben tartaná azt, miközben ezeket az erőműveket a klímaválság elsőszámú okozóiként emlegetik.
Miután a vállalat vezetése nem volt hajlandó napirendre venni a kérdést, az aktivisták transzparensek feltartásával és mintegy 300 kérdés feltevésével 20 órán át blokkolták a közgyűlést, illetve az erőmű eladásának tárgyalását.
@SkupinaCEZ says it’s targeting carbon-neutral electricity generation by 2050, yet it’s still trying to expand its #coal operations and sell, rather than close, its most CO2 and mercury-polluting plant #Počerady.
Greenpeace interrupted the AGM with a protest. #UnitedForClimate pic.twitter.com/E6l9LejuY6
— Greenpeace ČR 🇨🇿 (@GreenpeaceCzech) June 27, 2019
2017-ben egyébként egyszer már elutasította a ČEZ felügyelőbizottsága az erőmű értékesítését, mert az érte ajánlott összeg (10 milliárd korona) nem volt elég magas, most viszont félő, hogy még ennek is a töredékéért, 2 milliárd koronáért válna meg tőle az állami cég. A Počerady Csehország egyik legöregebb széntüzelésű erőműve, az építmény egyes részei 50 évvel ezelőtt épültek, és a legnagyobb légszennyezőnek számít az országban, az aktivisták éppen ezért a bezáratását követelik.
A szénerőművek jelentős környezetszennyezők: a bányászat, a szén égetése, a keletkező hamu elhelyezése mind problémát jelent – az egészségünkre nézve is. A bányák és az erőművek rengeteg egészségre ártalmas szennyező anyagot bocsátanak ki, amelyek sok esetben korai halálozáshoz vezető légúti, illetve szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoznak. Emellett ráadásul rengeteg vizet is felhasználnak ezek az erőművek.
De nemcsak Csehországban okoz feszültséget a szénerőművek működtetése, a Greenpeace Magyarországon is harcol a Mészáros Lőrinc-féle Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában álló utolsó hazai szénerőmű, a Mártai Erőmű bezáratásáért.
A Mátrai Erőmű ugyanis Magyarország legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, bezárásával pedig felére csökkenhetne a hazai villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátása.
A Greenpeace szerint egyébként is egyre kevésbé van szükség a Mártai Erőműre, mivel a naperőművek egyre több áramot termelnek Magyarországon is.
„Néhány éven belül hasonló mennyiségű energiát fogunk tudni megtermelni napenergiával, mint amennyit a klímagyilkos Mátrai Erőmű állít elő.”
– írja a Greenpeace.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium most készíti a Nemzeti Energia- és Klímatervet, mely meghatározza, hogyan lépünk majd fel az egyre sürgetőbb klímaváltozás ellen a következő évtizedekben,
a Greenpeace pedig szeretné, ha a tervnek része lenne az is, hogy legkésőbb 2026-ig Magyarország is felhagy a szén alapú villamosenergia-termeléssel, és bezárja az ország utolsó szénerőművét is.
Eddig a végső határidőig egyebek mellett gondoskodni kell a megújuló kapacitások felépítéséről és rendszerbe integrálásáról, amivel pótolni lehet a kieső villamos energiát. Az erőmű dolgozói sem maradnának magukra: mindez munkát adna nekik, az addig hátralévő idő alatt pedig át lehet képezni őket.
De vajon be lehet-e záratni egy nagyrészt magánkézben lévő erőművet? A Mátrai Erőműnek az állami tulajdonban lévő MVM Zrt. is tulajdonosa 26,15%-ban, és szintén az MVM veszi át a villamos energiát az erőműtől. Az államnak, mint közvetett tulajdonosnak és mint üzleti partnernek tehát lehet hatása az erőműre, de önállóan nem dönthet az erőmű leállításáról.
Viszont a kormány nem tulajdonosi szerepkörben is hozhat egyes gazdasági szektorokat érintő döntéseket, így meghatározhat célszámokat a szénerőművek bezárásáról is. A válasz tehát igen.
A Greenpeace Mátrai Erőmű bezáratásáért indított kampányához ide kattintva lehet csatlakozni.
Belgium, Ciprus, Észtország, Izland, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Málta már most szénmentes.
A további országok az alábbi dátummal vállalták a szén kivezetését:
- Egyesült Királyság: 2025
- Olaszország: 2025
- Ausztria: 2025
- Dánia: 2030
- Finnország: 2029
- Hollandia: 2029
- Írország: 2025
- Franciaország: 2021
- Németország: 2038
- Portugália: 2030
- Svédország: 2022