Hétfőn írtunk arról, hogy Hódmezővásárhely polgármestere, Márki-Zay Péter a Radio Color Kilincs című podcastjében beszélt arról, hogy ő bizonyos esetekben elfogadhatónak tartja a gyerekek testi fenyítését. Erről nem csak az ellenzéki polgármester vélekedik így, az UNICEF 2017-es kutatása szerint a magyarok 36 százaléka szerint megengedhető a fizikai fenyítés a gyerekek fegyelmezésekor. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány összefoglalta, hogy a Magyarországon még mindig elterjedt nézet ellenére miért nem elfogadható mégsem a „nevelő célzatú” szülői pofon.

Dr. Sánta Nóra, a Hintalovon Gyermekjogi Központjának vezetője kiemeli, hogy „nem tudhatjuk, hogy melyik gyereknek milyen a rezilienciája, vagyis az ellenállási képessége, hogy melyik gyereknek mi mennyire fáj”. A szülők gyakran nem tudják szabályozni az ütés erejét, ráadásul nemcsak ez a gond, hanem, hogy egy pofonnal nem csak fizikai fájdalom jár:

„az az érzés, ami mögötte van, hogy velem, meg a testemmel ezt meg lehet tenni, ráadásul pont az általam szeretett személynek, az beég a bőr alá”

– írja a Hintalovon cikke.

És bár sokan állítják, hogy nem ártott meg nekik a szüleiktől kapott egy-egy ütés – egy 2014-es kutatás szerint közel minden második gyerek szerint nem számít erőszaknak, ha megpofozzák vagy megütik – de „senki nem tudhatja, hogyan alakult volna az ő élete, ha a szülei egyszer sem ütötték volna, vagy nem alázták volna meg.”

Szőke András tanácsadó szakpszichológus szerint

„nincs az a helyzet, amiben a gyerek megérdemli a pofont.”

Az esetek többségében pedig nem is azért fordulnak a szülők a testi fenyítés eszközéhez, mert azt valóban hatékony és jó nevelési eszköznek tartják, hanem mert tehetetlennek érzik magukat, „bekapcsolnak az automatizmusok” – mondja Szőke András. Márpedig ez se a szülőnek, se a gyereknek, se kettejük kapcsolatának nem jó.

Nem utolsósorban pedig törvény tiltja Magyarországon a gyerekek testi fenyítését 2005 óta. Magyarország a világ országai közül tizennegyedikként vezette be a gyerekekkel szembeni erőszak valamennyi formájára kiterjedő tilalmat. A hatályos törvény Márki-Zay szerint túl szigorú, ezzel szemben a kanadai szabályozást tartja inkább követendő példának, ahol állítása szerint „a gyermeket semmilyen külsérelmi nyom nem érheti, nem lehet a fején ütni, nem maradhat nyoma, csak nyitott kézfejjel, satöbbi, hogy nagyon pontosan, korrekten le van szabályozva, hogyan lehet fenyíteni a gyereket.”

A hódmezővásárhelyi polgármester hétfőn külön Facebook-posztban reagált a korábbi kijelentéseiről beszámoló sajtóhírekre, a posztban arról ír, hogy fenntartja, hogy

„senki nem lett amiatt traumatizált felnőtt, mert az édesanyja ráütött egyet a fenekére, amiért kiszaladt egy autó elé az útra, a kistestvérét püföli a játszótéren, vagy vendégségben eltörte a házigazda kedvenc vázáját.”

Ugyanakkor azonban „TELJES MÉRTÉKBEN ELFOGADHATATLAN számomra, ha valaki az indulatait a gyermekén tölti ki, gyermekét bántalmazza, neki szenvedést okoz” – írja Márki-Zay.

A magyar közvélemény jelentős százalékával szemben tehát szakemberek szerint akár egy pofon, vagy kisebb ütés is traumatizáló, megalázó lehet a gyerek számára, aminek későbbi lehetséges hatásai beláthatatlanok. Ezzel pedig jelenleg a magyar törvényhozás is egyetért.