A kínai állam bepillantást engedett a BBC stábjának azokba az átnevelőtáborokba, ahol a nyugat-kínai muszlim vallású kisebbség tagjait, mintegy egymillió ujgurt tartanak bent határozatlan ideig, hogy jelentős „gondolatformálást” (értsd: agymosást) követően rendszerhű állampolgárok váljanak belőlük.

A sajtóbejárás alakalmával a riporterek szinte csak szorgalmasan tanuló, (Hszi Csin-ping által írt dalokat) éneklő, táncoló, jókedvű bentlakókat láthattak, aki saját elmondásuk szerint önszántukból kerültek ide. Persze itt is találkozhattak néhány megdöbbentő részlettel: a határozatlan ideig a bentlakásos intézményekbe küldött embereket akár tízágyas szobákban tartják, amelyek lakói egy vécén osztoznak.

A benti foglalkozások arra irányulnak, hogy az ujgurok imádják a Kínai Kommunista Pártot, ha nem tudnak, meg kell tanulniuk kínaiul, a vallásukat pedig el kell hagyniuk. Arra a kérdésre, hogy egy nap hányszor tud imádkozni, az egyik bentlakó azt felelete, hogy az iskolák közintézmények, a kínai törvények pedig tiltják a vallásgyakorlást közintézmények falain belül.

Magas falak, szögesdrótok és őrtornyok szegélyezik a tábor területét, amelyekben az az érdekes, hogy a sajtóbejárásra kijelölt tábor interneten fellelhető műholdképeiről ezeket kiretusálták, mielőtt az újságírókat beengedték. Nem csak ott lévő dolgokat radíroztak le azonban a képekről, hanem addig – a képek tanúsága szerint – egyáltalán nem létező objektumokat is építettek a sajtólátogatásokra: az addig valószínűleg csak egyszerű betonborítású gyakorlótereket modern sportpályákká alakították át, hogy jobban mutasson a külföldi zsurnaliszták előtt.

Ezeknek az átnevelőtáboroknak a története egészen rövid, keletkezésük csak a közelmúltig nyúlik vissza. Az elmúlt években ilyen, magas biztonsági fokozatú intézetek egész hálózata épült ki  a nyugat-kínai Hszincsiangban.

A kínai állam hivatalos álláspontja szerint ezeknek az intézményeknek a létezése csupán reakció a terjedő szeparatista erőszakkal szemben, amelyet a muszlim vallású kínaiaknak tulajdonítanak.

Mint egy kínai külügyi tisztviselő fogalmaz a BBC riporterének, „preventív” jelleggel visznek muszlimokat ilyen átnevelőtáborokba, hogy „távol tartsák őket az erőszaktól és a szélsőségektől”, mivel szerintük kódolva van beléjük az, hogy bűnözésre adják a fejüket.

A tévések által dokumentált kulturált, takaros környezet azonban inkább csak egyfajta Patyomkin-falu, a legtöbb ilyen intézményben – ahová már újságírókat sem engednek be, valószínűleg jóval mostohább körülményeket között tartanak embereket. Ezt erősítette meg egy, az átnevelőtábort korábban megjárt kazah nőnek a beszámolója, akivel A BBC stábja interjút is készített – valamint számos más „átnevelt” története is -, aki ma már Kazahsztánban él, és mindössze annyi volt a bűne hogy a Whatsapp üzenetküldő alkalmazást telepítette a telefonjára, amit a kínai szabályozás tilt.

Elmondása szerint előfordult, hogy egy hétig lábbilincsben tartották, többször verést kaptak, és elektromos viperával bántalmazták őket.

A kívülről érkező látogatók érkezése előtt figyelmeztették őket, hogy csak a betanított szöveget mondják arról, hogy mennyire hasznos bent lenniük ezekben az „iskolákban”, ha pedig eljár a szájuk a valós állapotokról, még rosszabb helyre viszik őket.

Az ENSZ egyik emberi jogi intézménye, a Bizottság a Faji Megkülönböztetés Felszámolásáért szerint a kínai kormányzat kb. egymillió ujgurt tart fogva átnevelőtáborokban.

Az átnevelőtáborok hátteréről itt írtunk részletesebben.