A 2020. évi költségvetés jelen formájában a „munkaerőhiány költségvetése”: 2018-hoz képest két százalékponttal alacsonyabb béremelkedés, csökkenő kiadások a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban, csökkenő szakképzési és felnőttképzési támogatások jellemzik a jövő évet – állítja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).
Mint írják: ismét elmarad a szembenézés azzal a ténnyel, hogy alacsony bérekkel nem lehet modern, a Nyugat-Európához felzárkózó gazdaságot építeni.
Béremelkedés nélkül nincsen esély a munkaerő megtartására, ezáltal gazdasági szerkezetváltásra, minőségi munkahelyek létrehozására. Álláspontjuk szerint épp ezért a 2020. évi költségvetés a munkaerőhiány költségvetése, hiszen a béremelkedés ütemét erősen visszafogja a kormányzat. Miközben 2018-ban még tíz százalék feletti volt a bérek növekedése, addig 2020-ra a kormány tervei szerint a kilenc százalékot sem éri el. Ezzel együtt szó nincs a bruttó béreket érintő munkavállalói terhek bármilyen mérsékléséről.
„Jól jellemzi a kormány szemellenzős gondolkodását a munkaerőhiány kezelésére az a tény, hogy egyetlen helyen említik meg ezt a problémát a jövő évi büdzsében, és ennek kapcsán is egy idei intézkedést hoznak fel megoldási javaslatként. Ez pedig a belső elvándorlást támogató munkásszálló-építések támogatása” – áll a közleményben.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint miközben hangzatos kijelentések hangoznak el a költségvetés kapcsán, addig a munkaerőhiány övezte gazdasági klímában a kormány azt tartja helyes megoldásnak, ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadási oldalát 11 százalékkal csökkentik. Ezzel az 54 milliárd forintos megszorítással pedig mérséklik annak az esélyét is, hogy az állam képes legyen reagálni a helyi munkaerőpiaci problémákra.
„Nem elfogadható az a cinikus hozzáállás, hogy a lokális munkaügyi krízisek hatására felszabaduló munkaerő más országrészben találhat magának munkát. Ez ugyanis egyoldalú belső mobilitáshoz, elnéptelenedő járásokhoz vezet.”
A MASZSZ úgy véli: a munkaerőhiány költségvetése jelen formájában nem elfogadható.
