Nyílt levet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek és a kormány tagjainak a Magyarországra hazacsábított fiatal kutatók az MTA helyzete kapcsán.

A levél aláírói, a „Lendület” kutatási kiválósági program tagjai azt írják, értetlenséggel olvasták a Palkovics László (ITM) által beterjeszteni kívánt törvénytervezetet, „amely a Magyar Tudományos Akadémiát és annak kutatóintézet-hálózatát  kívánja az érintettek egyetértése nélkül, kifejezett tiltakozásuk ellenére átalakítani.” Ezért nyomatékosan kérik a kormányt a „rendkívül káros törvénytervezetet ne támogassák!”

A levél aláírói a Palkovics-féle törvénytervezet legproblémásabb elemeit is összefoglalták:

1. Az átfogó elemzés és hatástanulmány nélkül előirányzott, szakmai érvekkel szemben erőltetett egyoldalú átalakítás tovább mélyíti a bizalmi válságot, hátráltatja az innovációs célok elérését, és rombolja a tudományos versenyképességet, tetézve az elmúlt egy év károkozását.
2. A törvénytervezet kiveszi a kutatások feletti ellenőrzést a tudományos közösség kezéből. Közvetlen politikai kontroll alá helyezi a tudományos döntéshozást, szöges ellentétben a nemzetközi gyakorlatban sikeresnek bizonyult, a tudományos közösség önigazgatásán alapuló tudományirányítási elvekkel (mint a Haldane-elv) és a bevált nemzetközi modellekkel, mint például a német Max Planck Társaság, vagy a francia CNRS működési rendszere.
3. A törvénytervezet ellentétes az Alaptörvénynek a tudományos kutatás és az MTA szabadságát védő rendelkezéseivel, és figyelmen kívül hagyja a magyar tudományos közösség és az MTA testületi álláspontját. Konkrétan: a. az NKFIH új irányító testületének (Nemzeti Tudománypolitikai Tanács) csak egyharmadát, a létrehozandó új Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító testületének pedig kevesebb, mint felét adják a tudomány Kormánytól független képviselői;
b. elveti a Közgyűlés által szakmai alapon elfogadott irányítási formát, ami a kormányzat, az MTA és a kutatóhálózat egyenlő arányú képviseletét írja elő;
c. elveti a konszenzussal elfogadott köztestületi formát;
d. az intézetigazgatók és gazdasági vezetők kinevezése, önálló intézetek és központok megszüntetése, alapítása, valamint újak felvétele a hálózatba nem minősített többségi döntéssel történik;
e. nem rendelkezik az igazgatók kiválasztásánál a nyílt pályázati eljárásról;
f. hiányzik az új intézetek alapításáról, megszüntetéséről és felvételéről elfogadott 1 éves moratórium;
g. az új struktúra részleteinek kidolgozásában elmulasztja a független nemzetközi partnerek (pl. Max Planck Társaság) bevonását;
h. a tervezet nem ad garanciát a direkt (nem pályázati) támogatás reálértékének megőrzésére és az elkövetkező 5 évben történő kiszámítható növekedésére.
4. A törvénytervezet egyoldalú állami jogi aktussal az MTA-t kötelezi („feladatául írja elő”) vagyona használati jogának átengedésére, amivel veszélyes és a jogrendet súlyosan romboló precedenst teremt az államosításra.
5. A törvénytervezet az átlátható és stabil finanszírozási rendszer hiányával kiszámíthatatlan környezetet teremt. A kiszámítható feltételek és stabil intézményi környezet elengedhetetlenek a magas színvonalú kutatásokhoz és a kiváló kutatók megtartásához.
6. A törvénytervezet szerinti átalakítás hatalmas kárt fog okozni a magyar tudományos kutatás nemzetközi presztízsének, veszélyeztetve a nemzetközi, ezen belül EU pályázati sikerességet.
A Lendületes kutatók előző levelére írt válaszlevelében Miniszterelnök Úr egyértelműen kinyilvánította, hogy a tervezett átalakítás során érték nem veszhet el, és a tudományos kutatás szabadsága nem sérülhet. A törvénytervezet elfogadása esetén pótolhatatlan nemzeti értékek vesznek el, és már rövid távon is helyrehozhatatlan tudományos, kulturális és gazdasági károk keletkeznek. Az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével fenyeget.

Mint tegnap megírtuk, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek vezetőit tömörítő Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa is állásfoglalást adott ki az akadémiai kutatóhálózat átalakítására vonatkozó törvénymódosítási javaslatokról – melyekről az MTA honlapja szerint nincsenek különösebben jó véleménnyel.

A Tanács az állásfoglalást ellenszavazat nélkül, két tartózkodással fogadta el, tehát erős üzenet a kormánynak.

A testület kijelenti, véleménye szerint

„A javasolt törvénymódosítások nem felelnek meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között lezajlott tárgyalásokon elfogadott megállapodásoknak és a sokszor hivatkozott német főhivatású kutatóhálózati modelleknek”

– vagyis a kormány figyelmen kívül hagyja az MTA-val folytatott tárgyalások eredményeit miközben a szervezet jövőjét befolyásoló törvényeket hoz.

Vasárnapra pedig délután 2-kor a Fővám térről induló tüntetést is bejelentettek a Palkovics féle törvény ellen.