Az Országos Bírói Tanács közleménye szerint Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke olyan módosító javaslatokat tett a közigazgatási bíráskodás megújításával összefüggő ún. módosító salátatörvény tervezetéhez, amely számos, a közigazgatási bíróságokat nem érintő, de az Országos Bírói Tanács jogköreivel és a Tanács által megállapított törvénysértésekkel szorosan összefüggő javaslatokat is megfogalmaz – számolt be róla az Index.

A Bírói Tanács szerint Handó

• újból előterjeszti korábbi javaslatát az Országos Bírói Tanács létszámának a jelenlegi 15-ről 26 főre történő felemelésére,

amivel Handó Tünde elérheti a jelenlegi összetételű, hat évre megválasztott felügyelő testület tagjainak idő előtti menesztését.

• Törvénybe iktatná, hogy a 8 fő vagy annál kisebb bírói létszámú járásbíróság elnöke ismételten kinevezhető legyen akkor is, ha már egymást követő két alkalommal kinevezték, de az utolsó kinevezése óta több mint három év eltelt, és a bírósági vezetői tisztségre más nem nyújtott be pályázatot.

2018-ban egyébként a Hódmezővásárhelyi Járásbírót, dr. Zsurzsa Józsefet negyedik alkalommal nevezték ki elnöknek úgy, hogy éppen három évig nem töltötte be a tisztséget a legutóbbi kinevezése előtt – ez ellen az OBT 2018 őszén törvényességi jelzéssel is élt.

• Módosítaná a bírák  a bírák áthelyezésének szabályait úgy,

hogy nemcsak a hatéves kinevezés, hanem az egyre gyakoribbá váló egyéves vezetői megbízás esetére is lehetővé tenné a megbízott vezetőnek a korábbi beosztási helyétől eltérő bíróságra történő áthelyezését. Handó az egyéves ideiglenes megbízás esetén eddig is ezt a gyakorlatot folytatta, a Bírói Tanács azonban hangsúlyozza, hogy egy utólagos törvénymódosítás nem fogja visszamenőlegesen törvényessé tenni az érintett bírák áthelyezését is.

• Legalizálná a hozzátartozók közötti vezetői összeférhetetlenségek miatti kirendeléseket is,

a bírák kirendelését arra az esetre is lehetővé tenné, ha a bírósági vezető és a vele hozzátartozói viszonyban lévő beosztottja között összeférhetetlenség merül fel, holott az OBT szerint a gyakorlat jelenleg törvénysértő.

• Illetve azt is törvénybe iktatná, hogy a bíró szolgálati viszonyát érintő személyzeti határozatok esetében a bírák a munkáltatói jogkört gyakorló bíróság ellen indíthatnak pert, és az OBH elnökének egyéb határozatai ellen bírói útnak nincs helye.

Handó a módosítás indokaként kifejezetten le is írja, hogy az OBH elnöke ne állhasson alperesi pozícióban.

Az Országos Bírói Tanács a közleménye végén kifejti, hogy álláspontja szerint

„az OBH elnöke utólagos törvénymódosítással szeretné orvosolni az OBT által megállapított törvénysértéseket, ami miatt 2019. május 8. napján az OBT a tisztségtől való megfosztását kezdeményezte az Országgyűlésnél. Ez azonban a korábbi törvénysértések kiküszöbölésére nem alkalmas, legfeljebb annak elismeréseként értelmezhető”.

Az OBH elnöke körül hosszú ideje tartanak a botrányok, az Országos Bírói Tanács ugyanis igyekszik a függetlenségét korlátozó intézkedéseket rendre visszaverni. Handó előszeretettel bástyázza körül magát saját embereivel – többek közt ez az egyik dolog, amit az OBT korábban is kifogásolt.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) május elején elfogadott határozatával fordult az Országgyűléshez, és kezdeményezte Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal (OBH) vezetőjének felmentését. Válaszul a Handó által vezetett Országos Bírói Hivatal elhatárolódott a Handó elmozdítására tett kísérlettől.

A Nemzetközi Bírói Egyesület pedig jelentést készített a magyar bírósági rendszer helyzetéről, amelyből az derült ki, hogy az Országos Bírói Tanács és Handó Tünde közötti feszültség felelőse egyértelműen az Országos Bírósági Hivatal Fidesz által kinevezett vezetője.

A Nemzetközi Bírói Testület bizottsága végül arra a megállapításra jutott, hogy Handó Tünde „semmilyen erőfeszítést nem sajnál azért, hogy megakadályozza, hogy az OBT-nek ismét 15 tagja legyen, mert akkor nem állíthatná, hogy a felügyeleti hatósága működésképtelen”.