Rendkívüli EU-csúcson vettek részt ma este az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben, hogy – már az EP-választás eredményének birtokában – az Európai Tanács megvitassa, ki legyen az Európai Bizottság elnöke.
A csúcsjelölti rendszer szerint az EP-választáson legtöbb szavazatot szerző Manfred Weber, az Európai Néppárt listavezetője lenne az új bizottsági elnök, az öt évvel ezelőtt létrehozott rendszert azonban sokan kritizálják. Ennek oka, hogy az EU-alapszerződés alapján az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament szavaz.
A csúcsjelöltekkel viszont gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagországi vezetőket, akik közül többek közt Emmanuel Macron és Orbán Viktor is ellenzik a rendszert, Weber és a németek viszont nem. De mivel az elnököt jelölő tanácsnak csupán figyelembe kell vennie az EP-választás eredményét, nem kötelező a csúcsjelöltet (jelen esetben Webert) a bizottság élére választania.
Ennek ellenére az MTI tudósítása szerint az Európai Parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete ma este megerősítette a csúcsjelölti rendszer támogatását, hangsúlyozva, mindenképp olyan személynek kell kapnia a brüsszeli testület vezetését, aki valamelyik pártcsalád képviseletében Európa-szerte megismertette magát és programját a polgárokkal.
Szakemberek szerint ugyanakkor közel sem vehető biztosra, hogy végül valóban az EP-frakciók listavezetőinek egyike töltheti majd be a legfontosabb uniós posztot, az Európai Bizottság elnöki tisztségét.
A döntés azonban nem fog megszületni a következő napokban: a mai EU-csúcson konkrét jelöltnevek nem hangzottak el, csupán a kiválasztás folyamatáról tárgyaltak – közölte Donald Tusk, a tanács elnöke. Tusk hangsúlyozta: az uniós bizottság elnökének megválasztása nem szabad, hogy automatikussá váljon.
Az uniós szerződések egyértelműen fogalmaznak: az Európai Tanács javaslatot tesz, az Európai Parlament pedig megválaszt – szögezte le. A jelöltnek meg kell szereznie mindkét testület többségének szimpátiáját és szavazatait, és olyan megoldást kell találni, amely biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt
– közölte.