A G7 a Mészáros Lőrinc és családja tulajdonában álló Talentis Agro Zrt.-hez tartozó agrár- és élelmiszer-ipari cégek integrációja kapcsán tartott beszámolóból jutott arra a következtetésre, hogy Simicska Lajos agrárcégei és Nyerges Zsolt agrárcégeinek egy része megérkeztek a Mészáros családhoz, így ők lettek Magyarország legnagyobb föld oligarchái, megelőzve Csányi Sándort is.

„Mészáros Lőrinc Magyarország legnagyobb földesura, az ő érdekeltsége gazdálkodik ugyanis a legnagyobb területen” – írja tehát a G7.

Mészáros Lőrinc a becslések szerint 38-39 ezer hektáron gazdálkodhat cégeivel, ezzel pedig előzi Csányi Sándort, akinek érdekeltsége, a Bonafarm 35 ezer hektáron gazdálkodhat. A Mészáros cégei által irányított földterület Budapest területének nagyjából 70 százalékának felel meg.

Földbirtoklásról persze nem lehet beszélni, hiszen a törvények szerint egy magánszemély legfeljebb 300 hektár termőföldet birtokolhat, cégek pedig semennyit, csak bérelhetnek. Így azt lehet sorba állítani, hogy egy-egy üzletember érdekeltségei mekkora bérelt területen gazdálkodnak. De persze ez a gazdálkodási terület azért a valóságban nincs olyan messze a tulajdontól.

A Mészárosék tulajdonában álló Talentis Agro csoport elég nagyra hízott a G7 szerint: „a csoport árbevétele 22 milliárd forint, 2200 állandó és idénymunkást foglalkoztat. A vállalkozásnak Tokaj, a Balaton, Etyek és Somló térségében vannak szőlői, a termést a Chateau Dereszla Pincészet és a Canter Borház dolgozza föl. A Talentis tejelőszarvasmarha-ágazata az egyik legnagyobb Magyarországon: hét szarvasmarhatelepen összesen 6 ezer tehenet és ugyanennyi nőivarú szaporulatot nevelnek. A három fehérsertés- és egy mangalicatelep 53 ezer állat befogadására alkalmas. A vállalkozás székesfehérvári és békéscsabai telephelyén 240 ezres tojótyúk-állomány található, évente 60 millió tojást állítanak elő. Ráadásul mindez Mészáros Lőrinc és feleségének magánérdekeltsége, számos más vállalkozásukkal szemben a Talentist nem vitték tőzsdére. ”

Csányi és Mészáros mögött egyébként jelentős érdekeltsége van még Nyerges Zsoltnak és Leisztinger Tamásnak, az ő termőföld területük is több mint tízezer hektárra tehető.

A helyzet kezd hasonlítani a századelőhöz, amikor az ország területén óriási földbárók uralkodtak. Ezután lett általános követelés a földosztás, amivel többször is sikertelenül próbálkoztak az elitekkel szembeforduló érdekcsoportok. Gondoljunk csak az őszirózsás forradalomra, a két világháború közti kisgazdákra, Gömbös Gyulára. Végül ’45 után az átmeneti rendszer hajtott végre sikeres földosztást, hogy utána padlássöpréssel és az erőszakos téeszesítéssel a kommunisták lenullázzák ennek érdemeit.

Lassan talán itt az ideje a földosztást újra politikai követeléssé tenni.