A Nemzetközi Bírói Egyesület készített jelentést a magyar bírósági rendszer helyzetéről, és ebből az derül ki, az Országos Bírói Tanács és Handó Tünde közötti feszültség felelőse egyértelműen az Országos Bírósági Hivatal Fidesz által kinevezett vezetője – derült ki a HVG cikkéből.
A nemzetközi szervezet még 2018-ban bízott meg egy bizottságot a magyar helyzet elemzésével. „A bizottság tagjai áprilisban Magyarországon jártak, és találkoztak bírókkal, Darák Péterrel, a Kúria elnökével, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) tisztségviselőivel, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, valamint magával Handó Tündével is, de a jelentés szerint Handó egyáltalán nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseikre” –írja a HVG.
A bizottság jelentéséből kiderül, minden fél hasonlóan mutatta be a helyzetet, kivéve Handó Tünde, aki a legócskább trükkel kerülte meg a találkozón a választ. A találkozó elején a bizottság tagjai kérdéseket akartak feltenni, de akkor Handó közölte, ő készült egy bemutatóval. Majd amikor egy órában ismertette, milyen sikereket ért el hivatala, azt is közölte, hogy neki nincs több ideje, és mennie kell, így nem tudtak neki kérdéseket feltenni a bizottság tagjai.
A bizottság tagjai a HVG szerint az ügy történetét 5 pontban rögzítették:
- Miután az Országos Bírói Tanács előző tagjainak 6 éves mandátuma lejárt, 2018 januárjában újakat választottak, akik azonban erősebb kontrollt akartak gyakorolni az OBH elnöke felett.
- 2018 áprilisában váratlanul lemondott az OBT 5 rendes és 12 helyettes tagja, a testület pedig ezzel működésképtelenné vált. Többen arról is beszámoltak, hogy egyes bírókat a helyi elnökök meg is fenyegettek.
- 2018 májusa óta Handó Tünde nem is hajlandó együttműködni az OBT-vel annak ellenére, hogy annak a Kúria szerint is jogos a működése. Az OBT-nek ráadásul Handót kellene ellenőriznie, de ő nem hajlandó semmit a testület rendelkezésére bocsátani.
- A póttagválasztás végül tavaly októberben botrányba fulladt, és a jelentés is kiemeli, hogy ekkor a Handó által közvetlenül az OBT-be delegált tagok akadályozták meg a választást, a jelöltek visszautasították a jelöltségüket, és végül azt is megakadályozták, hogy bárki jelentkezhessen OBT-tagnak. A jelentés kitér arra is, hogy a választás nem volt titkos, és utólag több jogsértést is jelentettek.
- Ezután az OBT megmaradt tagjait is lemondásra szólították fel, de többen is petíciókban és nyílt levelekben álltak ki mellette.
A bizottság megállapítása szerint a Handóval csatában álló bizottság tagjai folyamatos üldözésnek, zaklatásnak és megtorló akcióknak vannak kitéve.
A Nemzetközi Bírói Testület bizottsága végül arra a megállapításra jutott, hogy Handó Tünde „semmilyen erőfeszítést nem sajnál azért, hogy megakadályozza, hogy az OBT-nek ismét 15 tagja legyen, mert akkor nem állíthatná, hogy a felügyeleti hatósága működésképtelen”.
Illetve megállapítják azt is, „elfogadhatatlan, hogy az ellenőrizendő szerv (az OBH) illegitimnek mondhatja ki az őt ellenőriző szervet (OBT), és megtagadja vele a törvény által előírt együttműködést.”
A jelentés szerint az OBT-nek sokkal több jogkört kéne adni a bírói kinevezések és előreléptetések ügyében.
