Nemrég jött ki a legfrissebb Eurostat-statisztika: egy év alatt 75 ember szenvedett hazánkban halálos munkahelyi balesetet. Ami annyit tesz: 100 ezer magyar dolgozóra 2,75 halálos baleset jut, vagyis átlagosan minden ötödik nap meghalt egy magyar dolgozó – írta meg a hvg.hu.

Meghalt tehát 75 magyar dolgozó munkavégzés közben, a sérültek száma pedig közelít a 24 ezerhez. Ez utóbbi adat négy év alatt mintegy húsz százalékos növekedést mutat – hívta fel a figyelmet a Magyar Szakszervezeti Szövetség .

Április 28-a a munkabalesetek világnapja.

Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról a dolgozókról, akik életüket vesztették munkavégzés közben, vagy sérülést szenvedtek. Az emléknap célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a dolgozók figyelmét a munkabiztonság, a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára.

A MASZSZ emlékeztetett arra közleményében, hogy ugyan történtek a tavalyi évben pozitív változások a munkavédelmi érdekegyeztetés tekintetében – például a munka törvénykönyvének módosítása, amely többek között a munkavédelmi képviselők oktatását is jelentősen megszigorította, vagy éppen a mezőgazdasági ágazatban lezajlott kormányzati kampány, amely többek között a munkavédelmi képviselők oktatását is jelentősen megszigorította –, ám nincs okunk felhőtlen örömre.

A 2016-ban megalkotott Munkavédelem Nemzeti Politikával kapcsolatban nagy volt az előzetes várakozás, a tekintetben, hogy intézkedései majd jelentősen javítják a hazai munkavédelem helyzetét, segítenek csökkenteni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, a munkabalesetek számát.

„Sajnos nem így történt” – fogalmaz a MASZSZ.

A munkabalesetek száma ugyanis megállíthatatlanul és folyamatosan nő. A halálos kimenetelű munkabalesetek száma nem változott – évi nyolcvan körül alakul –, de továbbra is elfogadhatatlanul magas.

„Meg kell találni, fel kell tárni, el kell mondani a bekövetkezésük valódi okait. Egyébként 2010-ben alig több mint 17 ezer, tavaly viszont már csaknem 24 ezer munkahelyi baleset következett be” – figyelmeztet a szövetség.

2018-ban az ellenőrzött munkáltatók 72,8 százalékánál tártak fel a felügyelők valamilyen munkavédelmi normasértést. A MASZSZ szerint a legrosszabb a helyzet a kis- és közepes vállalkozásoknál, mivel úgy látják, hogy ezek a cégek a munkavédelmi célú ráfordításokban költséget és nem hasznot látnak, ellenérdekeltek az ilyen kiadások növelésében, a munkakörülmények javításában.

Ennek egyenes következménye az ilyen vállalati kultúrában amúgy sem magas fokú munkavédelmi tudatosság leértékelődése, a munkavédelmi helyzet folyamatos romlása.

A munkabalesetek száma közel négyszeres, míg a halálos munkabalesetek száma huszonötszörös nagyságrendű a nagyvállalatokhoz képest.

A másik fő ok az érdekvédelmi szervezet szerint a munkavédelmi ellenőrzések alacsony hatékonysága, a bírságoknak ugyanis álláspontjuk szerint nincs elrettentő ereje.

Az biztos, hogy tavaly 75 ember vesztette életét és közel 24 ezren sérültek meg Magyarországon munkavégzés közben.

Egy dolgot ezzel kapcsolatban feltétlenül fontos kiemelni:

az Alaptörvény XVI. cikkének 3. bekezdése is rögzíti, hogy minden munkavállalóknak joga van az egészségét, a biztonságát és a méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

Vagyis a munkáltatóknak kötelességük lenne a munkavállalóik egészségét és biztonságát kiemelten kezelniük, és nem spórolni az emberi életeken.