Második olvasatban is elfogadta a kisebbségi nyelvek használatát korlátozó nyelvtörvényt az ukrán parlament, a jogszabály már csak Petro Porosenko aláírására vár.

A nyelvtörvényt, azaz „az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” szóló törvényjavaslatot első olvasatban még tavaly októberben fogadta el az ukrán országgyűlés. A javaslat – melyhez több mint kétezer módosítót nyújtottak be – a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez. A törvény szerint a törvény betartatását „nyelvellenőrök” fogják ügyelni.

Az ukrán hírügynökségek szerint a törvény elfogadásához legalább 226 képviselői szavazatra volt szükség, de ennél jóval többen, 278-an támogatták, köztük a Petro Porosenko államfő mögött álló párt 106 honatyája is.

A leköszönő elnök korábban kijelentette, ha a ház elfogadja a törvényt, ő alá fogja írni.

A törvényjavaslat ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát.

A törvényjavaslat ellen a magyar kormány is tiltakozott, Szijjártó Péter külügyminiszter több ízben is elfogadhatatlannak nevezte a törvény tervezetét.

Április elején Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kérte a törvény vitájának leállítását, mert az szerinte a magánélet területére száműzi a kisebbségi, köztük magyar nyelvet. Németh egy strasbourg-i kerekasztalbeszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic egyértelműen felszólította Kijevet arra, hogy nyújtsa be a törvény tervezetét a Velencei Bizottsághoz, várja meg annak kialakított álláspontját és csak ezt követően kerüljön sor a törvény elfogadására.

A törvényt az etnicista politikai elit szerint az ukrán nyelv megvédése és az orosz kulturális hatás háttérbe szorítása indokolja. Ukrajnában a Krím 2014-es annektálása előtt a lakosság kb. 30%-ának volt orosz az anyanyelve, a háborúval az orosz többségű területek nagy része de facto levált az országról.

A nyelvi törvénykezési hullám a 2013-14-es forradalommal kezdődött, a háború további indokokat szolgáltatott a diszkriminatív intézkedésekre. 2014 februárjában arról fogadtak el törvényt, hogy az ukrán az államigazgatás minden szintjén az egyetlen használható nyelv, ez azonban akkor nem lépett életbe. 2017-ben az alapfokú oktatásban megtiltották a nem ukrán nyelvű oktatást.

(MTI, Kárpátalja.ma)