A magyar egészségügy problémái nem csupán az egyre növekvő orvoshiány okozza: egyre több helyen okoz gondot a megfelelő szakdolgozók hiánya, akiknek munkája elengedhetetlen az egészségügyi ellátás működtetéséhez. Ahogy arról a Népszava is beszámolt, március közepén például több operációt is el kellett halasztani a budapesti Péterfy kórházban, mivel az egyik nap kettővel kevesebb műtőssegéd állt munkába, ami már elég volt a rendszer lebénulásához.
A szakdolgozói kamara legújabb becslései szerint több mint 26 ezer ápoló hiányzik az egészsgügyi rendszerből, és egyelőre nem látszik, hogyan lehetne érdemben csökkenteni ezt a számot.
Komoly problémát jelent, hogy miközben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szerint több mint 250 ezer ember rendelkezik egészségügyi szakdolgozói végzettséggel, közülük csupán 107 ezren dolgoznak a szakmában. Páva Hanna, az ÁEEK főigazgató-helyettese egy Kórházszövetség által szervezett konferencián arról is beszámolt, hogy miközben az elmúlt években a harminc év alattiak közül többen lépnek a pályára, az elmúlt öt évben jelentősen nőtt a harminc év feletti pályaelhagyók száma.
2013-ban még például még valamivel több mint 16 500 30 és 39 év közötti szakdolgozó dolgozott a magyar egészségügyben, ez a szám azonban 2018-ra már 10 ezerre csökkent. Ez többek között az ápolók külföldre költözésével (az elmúlt 8 évben a statisztikák szerint 4780 szakdolgozó kért külföldi munkavégzésre jogosító hatósági bizonyítványt) és a pályaelhagyók nagy számával magyarázható.
Az ÁEEK felmérései alapján a szakemberhiány a szülésznők körében a legdrámaibb: 25 százalékuk hiányzik az ellátórendszerből – ez az arány az ápolóknál 10, a mentőstiszteknél pedig 13 százalék.
A megfelelő szakemberek hiánya Budapesten és Pest megyében okozza a legnagyobb problémát, tavaly 1108 betöltetlen ápolói állás volt ebben a térségben. Az emberhiány miatt a Péterfy kórházban például több esetben egy munkaerő-közvetítő cégen keresztül alkalmaztak altatóorvosokat és műtőssegédeket bérmunkában.
A szakember hiány a fővároson kívül leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Nógrád megyében okozza a legnagyobb problémát. Ezekben a térségekben a szakemberek nyugdíjba vonulása után nehézséget okozhat a megüresedő álláshelyek betöltése, melyben közrejátszik a fiatalok elvándorlása is.
Páva Hanna a konferencián célzott állami beavatkozást sürgetett, illetve megjegyezte, hogy
a kormányzat által biztosított ösztöndíjprogramok és térítésköteles képzések önmagukban nem fogják megoldani a szakemberhiányt.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke szerint a legfontosabb az lenne, ha a magyar egészségügy képes lenne megtartani a dolgozóit és csökkentené a pályaelhagyók számát. A szakszervezeti vezető szerint ezt többek között további béremeléssel, a kiszámítható életpálya megteremtésével, az idősebb dolgozók kiemelt támogatásával és a nyugdíj melletti munka lehetőségének biztosításával lehetne elérni.
