Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság (OKSZ) januári megalakulása után ismertette a nyilvánossággal sztrájkköveteléseit, majd márciusban levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, melyben jelezte, hogy a sztrájkbizottság tagjai kollektív munkaügyi vitát kezdeményeznek, a kormánytól pedig azt kérte, a sztrájktörvény 2. § (1) bekezdése értelmében jelöljön ki egy képviselőt, aki részt vesz az egyeztető eljárásban.
Az immáron 10 szakszervezetet (most csatlakozott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is) magában foglaló OKSZ tehát azt szeretné elérni, hogy a kormány egységesen, egy szervezetként tárgyaljon velük a közszolgálati bérekről, ez azonban a mai napig nem történt meg.
Az OKSZ sztrájkkövetelései
- A költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatai – a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – emelkedjenek a következőkre:
- A1-nél 69.000 Ft-ról a minimálbérre,
- B1-nél 77.000 Ft-ról a garantált bérminimumra
- F1-nél 122.000 Ft-ról a garantált bérminimum 130%-ára, ami 2019-ben 253.000 Ft, amely egyben legyen a diplomás bérminimum.
- A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalapszámításának vetítési alapja a mindenkori minimálbér legyen.
- A költségvetési törvényben meghatározott, a Kjt. 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja 100%-kal emelkedjen.
- Azon közszolgálati ágazatok esetében, ahol ágazati pótlék (bölcsődei, szociális ágazati összevont, kulturális) került korábban megállapításra, a pótlék összege beszámítódjék az illetménynövekedés, a jubileumi jutalom, valamint egyes bérpótlékok számítási alapjába.
Bár Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár válaszolt az OKSZ márciusi levelére, csupán a lényeg maradt ki belőle: nem nevezett meg senkit, aki a kormányt képviseletében tárgyaló asztalhoz ülne a közszféra szakszervezeteivel.
A kormány ugyanis kerülőutat választott – derül ki az OKSZ válaszleveléből. Mint azt Földiák András, az OKSZ ügyvivője írja, tudomására jutott, hogy időközben az OKSZ több tagszervezete meghívást kapott különböző minisztériumi egyeztetésekre, a márciusi levelére való hivatkozással. Csakhogy az OKSZ egységes, a közszféra több területét érintő sztrájkköveteléseket fogalmazott meg, vagyis a tárgyalást is egységesen kell lefolytatni.
Az OKSZ tagjai
- Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete
- Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség
- Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete
- Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete
- Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete
- Pedagógusok Szakszervezete
- Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete
- Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete
- Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete
- Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
A kormány részéről valójában egy jól bevált taktikáról van szó.
A közszféra szakszervezetei nem véletlenül tömörültek egy egységbe: az, hogy a kormány az OKSZ határozott kérése és a sztrájktörvényben foglaltak ellenére külön-külön kezdett el tárgyalni a szakszervezetekkel a bérekről, képes rövid időn belül megtörni az egységet, és feszültséget kelteni a szakszervezetek között.
Ahogy az a kormány mostani próbálkozásából is kiderült, nem minden szakszervezetet keresett fel, így biztosan nem érvényesülhetnek a közös sztrájkkövetelések. Ráadásul ha a közszolgálati dolgozók sztrájkba is kezdenének, szétaprózva sokkal kisebb erőt tudnának felmutatni, mint együtt, esetükben pedig még a sztrájktörvény is szigorúbb (biztosítaniuk kell a még elégésges szolgáltatást,vagyis nem léphet mindenki sztrájkba), ami tovább gyengíti a sztrájk erejét.
Elégséges szolgáltatás biztosítása
A sztrájk során a sztrájkolóknak biztosítaniuk kell a még elégséges szolgáltatást a sztrájk idején, amit bírósági végzés rögzít. A még elégséges szolgáltatáshoz kapcsolódóan a szervezőknek biztosítaniuk kell, hogy elegendő dolgozó álljon rendelkezésre az elvégzendő feladatokra, abban az esetben is, ha egyébként valamennyi dolgozó készen állna a sztrájkra. Ebben együtt kell működnie a munkáltatóval, hiszen az intézmény működtetése a munkáltató felelőssége.
Csak egy példa a közelmúltból: március 14-én a közszféra és a szociális szféra dolgozói együtt sztrájkoltak volna a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének szolidaritási sztrájkjával kiegészítve, ebből azonban csak a legelső valósult meg. A szociális dolgozóknak ugyanis az utolsó pillanatban, a sztrájk előtti estén béremelést ígért a kormány, a pedagógusok szolidaritási akcióját pedig az utolsó utáni pillanatban lehetetlenítette el.
Videóriportunk a március 14-ei közszféra-sztrájkról:
