A Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) a honlapján tette közzé Boros Péterné elnök, hogy március 25-én ülésezett a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum (SZÁÉF), melyen a szakmai érdekképviseleti szervek mellett a kormány is részt vett.
Ahogy Borosné írja,
„Áttörés történhet, ha a szociális ágazati kollektív szerződést és a bérfelzárkóztatási programot még ebben a félévben véglegesíteni lehet.”
Mint emlékezhetünk, március 14-én sztrájkoltak a közszolgálati dolgozók, a munkabeszüntetéshez akkor több, mint hétezren csatlakoztak. Ekkor volt esedékes a szociális szféra sztrájkja is, melyet habár reggel felfüggesztettek az érdemi tárgyalások kormányzati vállalása miatt, továbbra is sztrájkkészültségben maradtak.
A szakszervezeti vezető kifejti, a szakszervezetek három fordulóban nyújtottak be konstruktív és felkészült javaslatokat, melyek hatására a kormány ajánlatot nyújtott be a szféra dolgozóinak.
Jelen állás szerint
- április 30-ig a kormányzati döntéshozó fórum elé kerül a szakszervezetek által készített és ismét átadott szociális ágazati kollektív szerződés jogszabályi feltétele
- A szakszervezetekkel együttműködve a Kormány 2019. június 30-ig kidolgozza és kormányzati döntéshozó fórum elé terjeszt a bérfelzárkóztatás több éves programját.
Borosné emlékeztet, jelenleg az ágazaton belül is bérfeszültségek vannak, mivel három különböző pótlékrendszert alkalmaznak, hogy kiegészítsék a rettentő alacsony alapbéreket – melyeket meghatározó bértábla Borosné szerint összeomlott.
Épp ezért különböző pótlékok helyett tiszta bértáblát szeretnének elérni.
Ennek megfelelően elkészítették javaslatukat, melyben három bérkategóriát határoznak meg – ezek a minimálbérre, a garantált bérminimumra, valamint a diplomás bérminimumra épülnek, megfelelő szorzókkal.
Borosné kifejti, hogy míg az egészségügyben – ahol azért szintén nem rózsás a helyzet – már látszik valamiféle életpályamodell, de legalábbis nem kizárt, addig a szociális ágazatban dolgozók 2008 óta
„semmit nem kapott, ami rendszerszerű, költségvetésileg garantált és munkajogilag korrekt lenne.”
Hozzáteszi, akkor lehetséges megállapodás a kormánnyal, ha az ő javaslataik alapján alakítják át a kollektív szerződést és a bértáblát.
Emlékeztet, hogy míg az EU-s országokban a szociális kiadások átlagosan a GDP 41,2 százalékát teszik ki, Magyarországon ez a szám mindössze 30,7, amin mihamarább változtatni kell, amennyiben a kormány nem szeretné, hogy az ágazat végleg hanyatlásba forduljon és elvándoroljon a munkaerő.
Ezen átmeneti eredmények mellett a szakszervezet folyamatosan folytatja az új tagok toborzását, valamint új alapszervek létesítését.
Alább olvasható a szociális ágazatban dolgozók 12 pontja, melyet idén fogadtak el:
- Tisztességes béreket követelünk! Pótlékok helyett garantált és kiszámítható béremelést kívánunk!
- A szociális ágazatban dolgozó szakemberek számára járjon 5 nap pótszabadság a fokozott pszicho-szociális ártalmak miatt!
- Haladéktalanul kérjük és elvárjuk a munkahelyi, munkavállalói biztonság növelésével összefüggő ágazati stratégia kidolgozását és munkavégzés helye szerinti alkalmazásának előírását!
- A szociális ágazatra fordított éves költségvetési előirányzat mértéke érje el az EU-s átlagot!
- Egységes, ágazati munkaidőkeret szabályozást kérünk a család-és gyermekvédelem területén dolgozók részére!Tartsa be a munkáltató a jogszabályokat!
- Ingyenes, rendszeres szupervíziót kérünk az ágazat szakemberei számára, az erre fordított idő legyen a munkaidő része!
- Biztosítsák a munkaruháta szociális ágazatban dolgozók részére
- Szociális munkát, szociális gondozást az előírt szakirányú végzettséggel lehessen végezni
- Az intézménynél foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó külön szabály
- Követeljük egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozását, a korengedményes nyugdíj visszahozását!
- A nyugdíjas a közszférában is dolgozhasson nyugdíja megtartása mellett! Igazodjon a nyugdíjemelésa tényleges inflációhoz!
- Javaslat a Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal létrehozására
