Az mfor vette észre, hogy a gazdasági bizottság fideszes elnöke, Bánki Erik visszavonta azt a javaslatot, amely szerint maximum 800 forint lett volna évente a banki átutalások díja. Az indoklás szerint kell a pénz a családvédelmi akciótervre.

A Varga Mihály által jelzett korábbi javaslat szerint  a 20 ezer forintot meghaladó átutalások esetén egységesen évi 800 forintot kellett volna fizetni a számlatulajdonosnak az utalások után (20 ezer forint alatt illetékmentességet élveznek a számlatulajdonosok). Ezt a 800 forintot kellett volna évente megfizetni, függetlenül attól, mennyi 20 ezer forint feletti utalása van az embernek. Ha egy sincs, akkor viszont nem kellett volna fizetni.

Ez a javaslat eleve problémás volt, hiszen egy darab 20 ezer forintos utalás után ugyanannyi pénzt kellene fizetni, mint mondjuk tíz darab 2 milliós utalás után (a javaslat csak a személyi számlákra vonatkozik, a cégesekre nem).

Ezt a javaslatot törölné el most a fideszes Bánki Erik a gazdasági bizottság elnökeként. Márpedig a gazdasági bizottság előterjesztései nagyon nagy százalékban megegyeznek a kormány álláspontjával. Bánki a banki tranzakciók díjának csökkentését azzal indokolta, hogy kell a pénz a családvédelmi akcióterv végrehajtására.

A rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a családvédelmi intézkedések megvalósítására kell összpontosítani, következésképpen az egyéb módosítások költségvetési hatását részletesen kell vizsgálni. A törvényjavaslat szerinti módosítás hatása nem illeszkedik a fenti célokhoz és kedvezőtlenül érintheti a kormány által meghatározott prioritások megvalósítását – írja indoklásában Bánki.

Ez az indoklás már önmagában fura, hiszen nincs akkora összegről szó, illetve eddig a kormánypárti képviselők arról beszéltek, van forrás a családvédelmi akciótervre, nem kell ezért máshonnan elvenni.

A banki tranzakciók díjának csökkentésére egyébként többek között azért van szükség, mert a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya szerint Európában a havi keresethez viszonyítva Magyarországon a legdrágább a bankolás. Különösen igaz ez egyébként a legalacsonyabb jövedelmi kategóriában.

Mint mi is megírtuk, a minimálbért keresőknek havonta átlagosan 1039 forintba, azaz a nettó jövedelmük 1,13 százalékába kerül a bankolás.

Összehasonlításképpen a második helyen osztozó Bulgáriában és Portugáliában 0,74 százalékát kell az alacsony jövedelműeknek költeniük a banki szolgáltatásokra, míg Franciaországban ez a szám 0,18 százalék, az Egyesült Királyságban pedig kereken 0, ott csak a magas jövedelműeknek kell ilyesmiért fizetnie.