Nagy többséggel fogadta el kedden az Európai Parlament azt a jelentést, amely a nagyvállalatok adóelkerülési, adókijátszási gyakorlatait és más pénzügyi bűncselekményeit vizsgálja, illetve ajánlásokat fogalmaz meg ezek leküzdésére.

Az Eurologus összeállítása szerint a jelentés hét olyan uniós tagországról beszél, amely adóparadicsomszerűen működik, és így teszi lehetővé a virágnyelven „agresszív adótervezésnek” nevezett adókijátszási gyakorlatokat.

„A bejövő és kimenő közvetlen külföldi befektetések GDP-hez mért magas aránya hét tagállamban (Belgium, Ciprus, Magyarország, Írország, Luxemburg, Málta és Hollandia) csak korlátozott mértékben magyarázható a tényleges gazdasági tevékenységekkel” – idézi a jelentést az Eurologus.

Ez azt jelenti, hogy ezekben az országokban sok esetben a külföldi befektetők csak „állomásoztatják” tőkéjüket, hogy más országból kivonják azt a magasabb adózás alól. A jelentés azt is hozzáteszi, hogy ezen országok adózási rendszerének hiányosságai nemcsak megkönnyítik az „agresszív adótervezést”, de aláássák az európai egységes piac integritását, sőt, hozzájárulnak ahhoz, hogy világszerte könnyebb legyen az adóelkerülés.

A jelentés ajánlásokat is megfogalmaz: javasolja egy európai pénzügyi rendőrség és pénzügyi információs egység létrehozását, európai pénzmosás elleni szervezet felállítását, az aranyvízum- és aranyútlevél-rendszerek (ilyen például a magyar letelepedési kötvény is) felszámolását. A jelentés szerint sokkal jobban kellene védeni a közérdekű bejelentőket és az újságírókat, és fel kellene állítani egy uniós alapot az oknyomozó újságírás támogatására.

Az eset érdekessége, hogy az ülésen résztvevő fideszes képviselők mindegyike – Bocskor Andrea, Deli Andor, Deutsch Tamás, Erdős Norbert, Gál Kinga, Kósa Ádám és Szájer József – megszavazta a jelentést,

tehát gyakorlatilag egyetértett Magyarország adóparadicsomnak minősítésével és erősebb uniós jogkörök létrehozásával.

Ez azért furcsa, mert a Fidesz-kormányzat volt az, amely 2017 januárjától drasztikusan csökkentette a nagyvállalatok társasági adóját, 19-ről 9 százalékra, és ezzel az Európai Unió legalacsonyabb társasági adószintjét vezette be. Gazdasági szakértők azt is kiszámolták, hogy a sok vállalatnak ezt a rekordalacsony adókulcsot sem kell megfizetnie: az effektív adókulcs valójában csak 7,2 százalék, a harminc legnagyobb multinacionális vállalatnak pedig csak 3,6 százalékos társasági adót kell befizetnie.

Ugyancsak a Fideszhez köthető az a letelepedési kötvényprogram, amely révén uniós tartózkodási iratokat vásárolhatott bárki – köztük akár közel-keleti bűnözők is  – nagyobb összegű befektetésért cserébe. Az úgynevezett aranyvízum- és aranyútlevél-programok veszélyeire tavaly ősszel az unió igazságügyi biztosa is felhívta a figyelmet. Egy ilyen korrupció ügy feltárása után lett merénylet áldozata 2017-ben Daphne Caruana Galizia máltai újságíró is.

Az elmúlt években nemzetközi újságíró-hálózatok több alkalommal is nagyszabású adóelkerülési botrányokat robbantottak ki, dokumentumok százezreinek nyilvánosságra hozatalával. Az európai és más adóparadicsomokon keresztüli adóelkerülésben a nagyvállalatok mellett a politikai elit és celebek is jócskán érintettek.

Ahogy 2017 végén, a Paradise-iratok napvilágra kerülésekor írtuk, az ilyen típusú adóelkerüléssel az a probléma, hogy

miközben egyre több vagyon tűnik el ezekben az offshore-lyukakban, annál kevesebb pénz jut a közösségi infrastruktúrák fenntartására, a közbiztonságra, az oktatásra, az egészségügyre, a szociális védőhálóra, és így tovább.

És minél több pénz tűnik el, annál jobban nőnek az egyenlőtlenségek is.