A német közszolgálati televízió kabaréműsorában került terítékre öt perc erejéig Orbán Viktor és politikai rendszere – számolt be róla a 444. A Heute Showban a téma aktualitását természetesen a Néppárt és a Fidesz közelmúltban kicsúcsosodó konfliktusa adta.
Orbánt az európai fasiszták hetének a keretében mutatták be, majd beszéltek a Juncker-és Brüsszel ellenes plakátkampányról, és a kormány menekültellenes politikájáról is.
Ezeket úgy kommentálták, hogy „Egyébként Orbán korrupt kormánya egy percig sem tudna életben maradni az EU lóvéja nélkül. Ezért cserébe mondjuk néhány menekültet átvállalhatna,”, illetve, hogy „akkor maradjatok magatok, jó lenne ha megtanulnátok, hogy lehetne külföldi pénz nélkül kijönni”.
Majd a műsorvezető a Néppárt által felállított „bölcsek tanácsára” reflektálva felkeresett egy „bölcset”, aki elárulta neki, hogy valójában három érv van arra, hogy miért nem zárták ki a Fideszt a Néppártból: az Audi, a BMW és a Mercedes.
Nekik van ugyanis Magyarországon üzemük, ők élvezik az alacsony társasági adót, az alacsony béreket, és Orbán még a túlóratörvényt is bevezette.
„Így működik a populizmus: a hülyék kimennek az utcára, hogy nem akarunk gazdasági bevándorlókat, erre mondja a kormány, hogy jó ötlet, akkor ti fogtok 400 órával többet dolgozni,” – hangzott el a műsorban, az Orbán-blokk végén pedig még egyszer hangsúlyozásra került, hogy a három fő oka az Orbánnal szembeni megengedő politikának az említett nagyvállalati érdekek.
Mi is írtunk róla a Mércén számos alkalommal, hogy a kormány különböző engedményeket és kiváltságokat biztosít külföldi nagyvállalatoknak, hogy azok Magyarországon létesítsenek üzemeket, és ne a környező országokba – azonban ezeknek az engedményeknek és kedvezményeknek ára van, amit legjobban a magyar lakosság és a mindenkori kormány politikai mozgástere érez.
A nagy, jellemzően külföldi cégek – melyek derékhadát a német autóipar és beszállítóik adják – különmegállapodások és különböző kedvezmények miatt ugyanis még a hivatalosnál is kevesebb, mindössze öt százalék körüli adót fizetnek.
Ezt erősíti meg az is, hogy a magyar kormány például beszállt az Európai Bizottság (EB) és Németország mellé, hogy megfellebbezze az Európai Bíróság döntését, amely szigorúbb légszennyezési korlátokat közé kényszeríti az autógyártókat.
A K-Monitor által összegyűjtött adatokból pedig kiderül, hogy 2004-től kezdve minden kormány jelentős összegű támogatást nyújtott döntően külföldi tulajdonú beruházóknak egyedi kormánydöntéseken keresztül. 2010-ig az MSZP-SZDSZ kormányok 131 milliárd forintot adtak vállalkozásoknak azért, hogy munkahelyet teremtsenek az országban, azonban a támogatások összege igazán csak 2010 után ugrik meg.
Ezekből az összefüggésekből pedig azt lehet levonni, hogy amíg az EU vezető államainak anyagi érdeke fűződik az Orbán-rendszer stabilitásához és az alacsonyan tartott bérekhez, addig nem érdemes a jogállamiság és a demokrácia helyreállítását várni tőlük.
Ugyanis az Európai Néppárt nem más, mint az EU elődeit megalakító nagytőkések, iparosok és bankházak szövetségeseinek nemzetközi fóruma.
A Magyarországon jelenlévő német ipar, amellyel a CDU (vagy a CSU) nem fog konfliktust felvállalni, nem engedheti meg magának, hogy Orbán esetleges távozása után tényleg átmenjen egy 7-es cikkes eljárás hazánk ellen is, ezzel megingatva az eddig stabil magyar gazdasági helyzet kilátásait is.
Ezt pedig a Fidesz vezetősége is pontosan tudta: a drasztikus kizárás helyett jön a „felfüggesztés” és az a forgatókönyv, amelyet az osztrák, néppárti Wolfgang Schüssel kancellár ellen használtak 2000-ben, amikor – akkor még jóval nagyobb felháborodást keltve – koalícióra lépett a szélsőjobboldali, szabadságpárti Jörg Haiderrel.
(444)
