Tegnap újra tárgyalóasztalhoz ült a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium delegációja, ahol Lovász László (MTA) és Palkovics László (ITM) közös szándéknyilatkozatot írt alá. A következő hetekben a tárgyaló felek még kidolgozzák ennek részleteit, és az így születő javaslat az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés elé fog kerülni.
A szándéknyilatkozat első és legfontosabb pontja szerint
„A Magyar Tudományos Akadémia elnöke tudomásul veszi a Kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni.”
A felek emellett lefektettek kilenc alapelvet is, melyek mentén javaslatokat dolgoznak ki az MTA kutatóintézet-hálózatának 2020. január 1-től történő működtetésére.
A kilenc alapelv:
- Az MTA kutatóintézet-hálózata az új struktúra kialakulásakor egyben marad, az esetleges belső strukturális változtatásokról az új Irányító Testület dönt.
- A létrehozandó Irányító Testület(ek)be az MTA és a Kormány paritásos alapon küld képviselőket, a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett. A testület elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.
- Az MTA kutatóintézet-hálózat által használt/működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad. Az érintett vagyon új konstrukcióban történő rendelkezésre bocsátásának jogcímét meg kell határozni.
- Az intézetek az MTA névjegyét („brandjét”) használhatják, ha az MTA követelményeinek megfelelnek.
- A kutatóintézet-hálózat világos, hosszú távú stratégia mentén (beleértve a finanszírozást is) működik.
- Az intézethálózat működtetését önálló jogi személy végzi. Ennek jogi formáját a tárgyaló felek később egyeztetik.
- Az ITM minisztere biztosítja a 2019. január 1. és 2019. május 31. közötti időszakra az MTA kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat.
- A fenti elvek szerinti megállapodást követő időszakban az új irányítási rendszer életbe lépéséig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019. évi színvonalon biztosított.
- A Kormány célja a kutatási források jövőbeli növelése.
Korábban mi is írtunk arról, hogy egy héttel ezelőtt a Lovász László levélben tájékoztatta az akadémiai dolgozókat, hogy a tárgyalások során a kormány képviseletében eljáró tárgyalódelegáció világossá tette, kizárólag azt tartják elfogadható lehetőségnek, ha a kutatóhálózat teljesen leválik az MTA-ról. Az elnök akkor kifejtette, a tárgyalások a február 26-i elnökségi ülésen elfogadottaknak megfelelően folynak tovább az MTA delegációja részéről, ezekhez a kutatók további bizalmát és támogatását kérte az intézmény vezetősége nevében.
A tegnapi tárgyalás után azonban úgy tűnik, a kutatóintézetek leválasztása nem vitatéma többé a két delegáció között, és ha a közgyűlés rábólint, hamarosan egy, a kormány és az Akadémiai által delegált tagokból álló paritásos testület fogja vezetni a hálózatot.
A közel ötezer dolgozó érdeit képviselő Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) azonban nem hagyta szó nélkül a tegnap történteket: közleményben reagált, melyben azt írja,
„Az Akadémiai Dolgozók Fóruma megdöbbenéssel értesült az átvilágítás eredményének bevárása nélkül az MTA és az ITM közötti tárgyalásokon született közös szándéknyilatkozatról. Az abban megfogalmazott elvek ugyanis ellentmondanak a 2018. decemberi rendkívüli MTA közgyűlés nagy többséggel elfogadott határozatainak és az MTA Elnöksége februári döntéseinek is, miszerint az akadémiai kutatóhálózat továbbra is kizárólag az MTA szervezeti keretein belül kell hogy maradjon.”
„Éppen ezért a Lovász László elnök és Palkovics László miniszter által aláírt nyilatkozatot nem tudjuk másként értékelni, mint az akadémiai dolgozók közössége és a magyar tudományosság számára legfontosabb kérdésben történő megfutamodást.”
– írják.
Az akadémiai dolgozók úgy vélik, a szándéknyilatkozat jelen formájában – különösen az MTA elnökének aláírásával ellátva – az MTA Elnökségére, az ott meghozandó döntésekre irányuló egyértelmű nyomásgyakorlás. A szándéknyilatkozat pontjai ráadásul szerintük nem tartalmaznak semmilyen komolyan vehető garanciát sem a kutatóhálózat tudományos és szervezeti integritásának és szakmai függetlenségének megőrzésére, sem a 2020 utáni működtetés mikéntjére vonatkozóan.
„Palkovics miniszter 239 napja nem adott értelmezhető magyarázatot arra, hogy miért kell az MTA kutatóhálózati struktúráját átalakítani.” – írják, majd hozzáteszik:
bár 239 napja teljes a bizonytalanság, ugyanakkor ez nem elegendő indok ahhoz, hogy az MTA vezetése korábbi elvi állásfoglalását a rövid távú túlélés, a várható veszteségek minimalizálása reményében és az akadémiai vagyon – egyébként nem garantált – megtartása érdekében feladja.
Az ADF követeli, hogy a szándéknyilatkozatban megfogalmazottakat az MTA elnöksége utasítsa el, és azok ebben a formában ne kerülhessenek a Közgyűlés elé. Emellett azt is követelik a dolgozók, hogy a tárgyalások a továbbiakban a nyilvánosság előtt folytatódjanak, hogy arra a tudományos közösség reagálni tudjon.
