A nemzetközi nőnapon évről évre egyre többen, egyre több helyen gyűlnek össze, hogy az ünnepet újra egy olyan dátummá alakítsák, amely fontos társadalmi problémákra és ügyekre hívja fel a figyelmet ahelyett, hogy csupán a fogyasztás egy újabb ünnepe legyen. Mégpedig úgy, hogy világszerte több millióan lépnek egyszerre sztrájkba, mennek ki az utcákra és a terekre.
2016-ban lengyel feministák kezdtek tiltakozásba az abortusz dekriminalizálásáért és a reproduktív munka megbecsültségéért. Hónapokkal később Argentinában mozdultak meg az emberek a nők ellen elkövetett gyűlöletbűncselekmények megfékezéséért. Tavaly pedig Spanyolországban több városban összesen 5.3 millióan léptek sztrájkba feminista szervezetek és a szakszervezetek felhívására, hogy felhívják a figyelmet a növekvő egyenlőtlenségek társadalmi nemi vetületeire.
Ma pedig több, mint 50 országban lépnek sztrájkba, tartanak demonstrációkat vagy más eseményeket az emberek.
Spanyolországban
a feminista szervezetek 24 órás általános sztrájkot szerveznek, a szakszervezetek pedig legalább két órás munkabeszüntetést kérnek a dolgozóktól. Idén több, mint 6 millió résztvevőt várnak.
Women across Spain are taking part in what’s being described as the nation’s first 24-hour feminist strike. @mariatad has more #tictocnews pic.twitter.com/TCS5HD18ax
— TicToc by Bloomberg (@tictoc) March 8, 2018
Olaszországban
a munkahelyekről, az iskolákból, a kórházakból, a közterekről és az otthonokból is tiltakozni hívják az embereket, a szervezők pedig a sztrájkot a patriarchális és rasszista erőszak ellen hirdették meg. „Egymás vállát fogva nemet mondunk a társadalmi szerepekre és hierarchiákra” – mondták a szervezők.
Meanwhile, thousands take to the streets in #Roma, Italy #nonunadimeno #IWD #FeminiSTRIKE via @DinamoPress pic.twitter.com/OuNXQJ1R5o
— eⒶtps (@eatps_) March 8, 2017
Németországban
Berlinben tartanak demonstrációt, ahol „ünnepelni, sztrájkolni, harcolni tovább” felhívással várják az embereket a Die Linke baloldali párt és 7 női szervezet szervezésében. Németországban egyébként idén szavazták meg, hogy munkaszüneti nappá váljon a nőnap.
Franciaországban
pedig feminista szervezetek, szakszervezetek és politikai mozgalmak vonulnak az utcára közösen, hogy felhívják arra a figyelmet, hogy az országban a nők délután 3 óra 40 perc után ingyen dolgoznak a nemek közötti bérszakadék miatt.
Továbbá többek között Belgiumban, Ghánában, Dél-Koreában és Pakisztánban is tartanak rendezvényeket. Magyarország nem található meg a felsorolásban.
A demonstrációk kiszélesedését több évnyi, évtizednyi megszorító intézkedések előzték meg. A közjószágok piaci kiszervezése, a különböző szektorokban eszközölt megszorítások, a szabályozások enyhítése és leépítése csak növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket, és egyre marginalizáltabbá tette azokat, akik olyan területeken dolgoznak, amik tipikusan női munkaerőre épülnek (gondoskodás, takarítás, ill. különböző reproduktív munkák).
A reakciós és autoriter politikák előretörésével egyre több támadás érte a női jogokat és a szexuális kisebbségeket, nem történt áttörés a szexuális erőszak megfékezésében, a reproduktív munka elismerésének terén és lényegi párbeszéd sem folyik a társadalmi nemi szerepekről.
A tiltakozások célja ezért az lehet, hogy a konkrét követelések mellett rámutassanak a nőket hátrányosan érintő rendszerszintű jelenségekre, azok strukturális okaira és politikai természetükre.
