Pál József tegnap közölt arról cikket a Magyar Nemzet hasábjain, hogy mennyire nem kívánatos, ha egy egyetemi oktató direkt politizálásba kezd.
„A Szegedi Tudományegyetemen az oktatók aktuálpolitikai vitába kezdtek” – hangzik az írás első mondata, majd Pál kifejti, hosszasan ecseteli a különböző helyi ügyeket, amikor az oktatók politikusként viselkedtek.
A cikk annak a folyományaként születhetett, hogy még januárban a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese, Zakar Péter egy kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, hogy „nemzetivé”, magyarán fideszes értelemben nemzetivé tenné az egyetemet.
A rektorhelyettes megnyilvánulása kapcsán, melyben a férfi-női kapcsolatokról, a nemzeti identitásról és kultúráról, valamint a „népvándorlásról” értekezett, és melyről a Délmagyar nevű regionális kormányzati portál lelkesen beszámolt, hallgatók és oktatók tömegei adtak hangot felháborodásuknak.
Pál a cikkében ír tiltakozó szocialista párti tanárokról, félremagyarázott rektorhelyettesi nyilatkozatról, balliberális tanévnyitókról, és olyan diplomaosztókról, ami nem áll másból, csak az Orbán-kormány szidalmazásából, valamint nehezményezi azt is, hogy a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete aktív volt a helyi tüntetések szervezésében.
Mint írja, „[a] direkt politizálás nem az egyetemre való, de a legrosszabb az a sunyi állapot, ami kialakult: eszerint a marxista/liberális-internacionalista politizálás támogatott, míg a nemzeti és keresztény legfeljebb tűrt vagy inkább tiltott és üldözendő”.
Pál József a cikkét úgy zárja: „A szerző egyetemi tanár”. Apró szépséghiba azonban, hogy ahogy azt a szeged.hu észrevette, Pál éppenséggel pont egy éve a helyi Fidesz alelnöke.
