Ahogy arról korábban írtunk már, az ellenzéki vezetésű Pesterzsébet ellenzéki többségű gazdasági bizottsága határozottan elutasította, hogy a legjobb állapotban lévő – vagyis lakás céljára legalkalmasabb – önkormányzati tulajdonú lakásait szociális bérlakásként adja ki.
Akkor Völgyesi Krisztiánnal, az Egy megújuló Pesterzsébetért helyi szervezet önkormányzati képviselőjével beszéltünk, aki az ittlakunk.hu helyi oldalán tette nyilvánossá a február 12-i gazdasági bizottsági ülésen elfogadott listát, mely a szociális, valamint piaci bérlakás célra kijelölt ingatlanokat tartalmazza:
„Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy
- szociális bérlakáspályázat útján kívánja hasznosítani a Szociális Bizottság döntése szerint az alábbi lakásingatlanokat:
- Bp. XX. Akácfa u. 97. fsz. 3. szám alatti komfortos, 34 m2 alapterületű lakás
- Bp. XX. Damjanich u. 21. fsz. 1. szám alatti komfort nélküli, 42 m2 alapterületű lakás (komfortosítást követően)
- Bp. XX. Erdő u. 5. fsz. 8. szám alatti komfortos, 21 m2 alapterületű lakás
- Bp. XX. Határ út 98. fsz. 2. szám alatti komfortos, 28 m2 alapterületű lakás
- Bp. XX. Közműhelytelep u. 1-3. 2/2 szám alatti komfortos, 39 m2 alapterületű lakás
- Bp. XX. Török Flóris u. 33. fsz. 8. szám alatti komfortos, 23 m2 alapterületű lakás
- Bp. XX. Török Flóris u. 240. fsz. 1. szám alatti komfortos, 43 m2 alapterületű lakás
- Bp. XX. Vágóhíd u. 18-26. VI. ép. fsz. 4. szám alatti komfort nélküli, 26 m2 alapterületű lakás (komfortosítást követően)
- piaci bérlakáspályázat útján kívánja hasznosítani a Szociális Bizottság döntése szerint az alábbi lakásingatlanokat:
- Bp. XX. Aradi u. 23/b. komfortos, 62 m2 alapterületű lakás
- Bp. XX. Helsinki út 9. A. ép. fsz. 4. szám alatti összkomfortos, 36 m2 alapterületű lakás
- Bp. XX. János u. 51-53. I/8. szám alatti összkomfortos, 53 m2 alapterületű lakás
- Bp. XX. Pázsitos stny. 10. I/8. szám alatti összkomfortos, 41 m2 alapterületű lakás”
A listából két dolgot érdemes kiemelni. Az egyik, hogy a szociális bérlakások közül kettő is komfort nélküli, komfortosítandó állapotban van, miközben egyetlen összkomfortos, vagyis a korszerű igényeknek – legalábbis infrastrukturális szempontból – megfelelő sincs.
A másik, hogy mindössze két, negyven négyzetméternél nagyobb alapterületű lakás van, vagyis – mivel ennél kisebbekre nem lehet több mint három beköltözővel pályázni – az egy gyereknél többet nevelő párok, vagy két gyereknél többet nevelő egyedülálló szülő a legtöbbet nem tudja megpályázni. Ráadásul a két nagyobb lakás közül csupán az egyik komfortos.
A pesterzsébeti önkormányzat a minap végre elérhetővé tette honlapján a februári gazdasági bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet, melyet ezen a linken lehet elérni (a február fül alatt), a dokumentumból a Völgyesit is tagjai között tudó Egy megújuló Pesterzsébetért Facebook oldala-emelt ki részleteket.
A leiratban olvasható a Völgyesi és Kovács Eszter MSZP-s alpolgármester közti párbeszéd:
„Völgyesi Krisztián: Az idei évben meghirdetett lakáspályázaton összesen két olyan lakás van, melynek alapterülete meghaladja a 40 négyzetmétert és szociális lakásként szerepeltetjük. Ez azt jelenti, hogy a családok nem tudták kihasználni a pályázati lehetőségeket, mert nem tudnak mindhárom helyre beírni egy-egy lakást. Már a tavalyi évben is kérte, hogy legalább három ilyen adottságokkal rendelkező szociális bérlakás szerepeljen a pályázati kiírásban. Áttekintette a pályázati anyagot és azt javasolja, hogy vagy az Aradi utca 23/b. vagy a János utca 51-53. I/8. sz. alatti ingatlan szociális bérlakássá legyen átminősítve.
[…]
Kovács Eszter: Amikor ki lettek jelölve a lakások, nem véletlenül kerültek abba a kategóriába, amelyikben szerepelnek. A megjelölt két lakás »normálisan« használható, míg sajnos a többi nem. Az Aradi u. 23/b. sz. alatti ingatlant az Önkormányzat a Magyar Államtól kapta használatra, a hasznosítás módjáról rendszeresen jelentést kell tenni, valamint az se mindegy, hogy a társasházakba beköltöző családok milyen közösségekből érkeznek milyen közösségekbe, milyen körülmények közé helyezünk családokat, ezen kérdések vizsgálata pedig nem a Gazdasági, hanem a Szociális Bizottság kompetenciája, ezért javasolta, hogy a lakások maradjanak piaci bérlakások.”
Magyarán, itt az elvileg szocialista alpolgármester azzal érvel az érintett lakások szociális bérlakássá nyilvánítása ellen, hogy az túl jó, „normálisan” használható, így inkább piaci alapon adná azokat bérbe, miközben a szociális bérlakások értelemszerűen a nem normálisan használhatók kell, hogy legyenek (vö. nyolcból két komfortnélküli lakás, alacsony alapterület).
A jegyzőkönyv szerint Völgyesi javaslatát, miszerint a „normális” önkormányzati lakásokat is bevonta volna a szociális bérlakásprogramba, az önkormányzat gazdasági bizottsága 2 igen, 7 nem, valamint egy tartózkodás mellett nem támogatta.
