A 2018-as országgyűlési választások környékén az akkor még nem fideszes Hír TV Célpont című műsora többször is beszámolt az ukrán-magyar határ mentén tapasztalható voksturizmusról.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, több Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hátrányos helyzetű kistelepülésen a választás környékén az sem volt ritka, hogy a szavazókorú lakosság 150 százalékkal ugrott meg olyan ukrajnai származású emberekkel, akik éltek a kettős állampolgárság lehetőségével, és egy hatvanas évekbeli rendelettel, amely befizetések nélkül is nyugdíjra jogosította a Szovjetunió utódállamainak állampolgárait.

Olyan lakásokról is, tudni ahová több tucatnyian – de akár százas nagyságrendben is – jelentkeztek be ukrajnai kettős állampolgárok anélkül, hogy ténylegesen ott tartózkodtak volna. A Hír TV riporterei a szavazás napján ilyen ukrajnai állampolgárokat utaztatók közé is beépült, és azt is megtudta, hogy a voksturistákat arra buzdították, a megye 4-es száma választókerületének fideszes jelöltjére, Tilki Attillára szavazzanak.

Az ügyből bírósági tárgyalás is lett, a Kúria ki is mondta, hogy

„az ukrán-magyar határ mentén a kettős állampolgárok szavazásra történő szervezett szállítása… törvénysértő volt.”

Ám „kellő bizonyítottság hiányában” a bíróság nem tiltotta el a Fideszt a jogsértéstől és a választás megismétlését sem rendelte el.

Most a Magyar Hang figyelt fel rá, hogy az ukrajnai voksturizmusnak van a választási tisztasághoz nem kapcsolódó következménye is: az érintett kistelepülések lakói nem részesülhetnek kimondottan a falvak megőrzésére létrehozott falusi CSOK-ból.

Ezt a vissza nem térítendő támogatási formát azért hozta létre a kormány, hogy fékezze a kistelepülések elnéptelenedését. Nem csak új lakásra, de használt lakás megvásárlására, bővítésére és korszerűsítésére is lehet igényelni, egy gyerek után 600 ezer forintot, kettő után 2,6 milliót, három és négy gyerek után pedig akár 10 milliót is.

Ahhoz, hogy valaki igénybe vehesse a falusi CSOK-ot, két feltételnek kell teljesülnie:

• az igénylő lakhelyéül szolgáló település lakosságának 5000 főnél kevesebbnek kell lennie;
• a lakosságszám 2003-hoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag.

Az ország egyik szegényebb régiójában, a Vásárosnamény környéki aprófalvak jelentős részében azonban mégsem vehető igénybe a falusi CSOK, épp ezek miatt a feltételek miatt. Itt ugyanis papíron nemhogy csökkent, de egyenesen növekedett a népesség: a már említett választókerületben 2014-ről 2018-ra háromezerrel nőtt a választói névjegyzékben szereplők száma.

Így a környék 89 településéből csak 27-ben elérhető a falusi CSOK, annak ellenére, hogy Fehérgyarmatot és Vásárosnaményt leszámítva mindegyik település ötezer fő alatti. A voksturizmus miatt így több ezren maradnak ki ebből a támogatási rendszerből.

(via Magyar Hang)