Miután az ellenzéki képviselők egységesen kivonultak az általuk csak „propagandahétfőnek” nevezett parlamenti ülésnapról, majd útban több kormányzati propagandaplakátot festettek össze, tárgyalást is folytattak a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetőjével a közszolgálati túlóratörvény ügyében.

A képviselők kb. háromnegyed órát töltöttek a nyugdíjfolyósítóban, ahol több kérdésre is keresték a választ. Egyrészt azt akarták megtudakolni, fogja-e alkalmazni a közszolgálati rabszolgatörvényt az intézményben. A tavaly elfogadott, pénteken életbe lépett fideszes törvénymódosítást azért hívja közszolgálati rabszolgatörvénynek az ellenzék, mert az

a központi hivatali dolgozók szabadnapjainak számát 25-ről 20-ra csökkenti, ebédidejüket ezentúl nem számolja bele a munkaidőbe, illetve napi 12 órás munkaidő elrendelését is lehetővé teszi úgy, hogy a túlórákért nem biztosít plusz díjat.

Mészrészt a képviselők azt is szerették volna megtudni, egyéni szinten mit is fog jelenteni a kormány által bejelentett 30 százalékos béremelés.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon folytatott megbeszélés után Korózs Lajos (MSZP) bejelentette: az intézmény vezetője elismerte, hogy alkalmazzák a közszolgálati rabszolgatörvényt.

A sajtótájékoztatón Varju László (DK) ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott:

„az ég kék, a fű zöld, Orbán pedig hazudik”,

hiszen szerinte egyértelmű: a munkavállalókat igenis kizsigerelik az „Orbán-féle rabszolgatartók”. A politikus szerint el kell törölni a rabszolgatörvényt.

Kepli Lajos (Jobbik) jó ötletnek tartja, hogy az ellenzék ma is elhagyta a parlamenti üléstermet, hiszen nem a parlament falain belül történnek az igazán fontos dolgok. Szerinte egy képviselő feladata, hogy felkeresse azokat a helyeket, ahol a visszaélések történnek.

Kepli szerint az ellenzéki egységet a rabszolgatörvény kovácsolta össze tavaly, és azóta is további okokat szolgáltat az együttműködés folytatására.

„Nem fogjuk hagyni, hogy lábbal tiporják a munkavállalók jogait” – mondta.

A független Szél Bernadett emlékeztetett, ő tavaly novemberben is járt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon, és már akkor is rossz állapotokat talált, azóta pedig csak romlott a helyzet.

Felszólította Orbán Viktort, hogy ne büntesse a dolgozó nőket, az intézményben ugyanis nők dolgoznak 90 százalékban, és közszférában úgy általában is többségben vannak a nők. Szerinte a törvény adta új lehetőségekkel„ az embereket darabokra fogják szedni”, hiszen nem egészséges 12 órát dolgoztatni bárkit is.

Szél arra is kitért, hogy a kormány ígérete szerint március 15-től 30 százalékkal növelik az intézményben dolgozók bértömegét, de az nem világos, hogy egyéni szinten kinek is fog majd jutni ebből a bértömeg-növelésből. Ezzel kapcsolatban azonban nem kapott információkat, az intézmény vezetője ugyanis folyamatban lévő ügyként ezt nem kommentálta. Szél szerint két héttel a béremelés határideje előtt ez sem normális állapot.

Emlékeztetett arra is, hogy a két héttel korábbi esztergomi Suzuki-gyárnál tett látogatásuk után a cég engedett a dolgozóknak, és most is ezt várják el.

„Vissza fogunk jönni” – ígérte a képviselőnő.

Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a dolgozók kizsigerelése hatással van a közszolgáltatások minőségére is, így nem meglepő, hogy az emberek nagyon negatív értékelést adnak a nyugdíjfolyósítóban tapasztalt szolgáltatásokról.

Bősz Anett (Liberálisok) szerint újra bebizonyosodott, hogy a kormányzat az emberek vállára terheli a rendszer problémáit: az emberi erő két lábon próbálja korrigálni a rendszer hibáit, ezt látjuk az egészségügyben az oktatásban, és az állami szférában mindenhol. Bősz figyelmeztetett: ez erősíteni fogja a nagyfokú elvándorlást, erősíteni fogja az ország kiürülését.

„A Nemzeti Együttműködés Rendszeréből csak menekülni lehet” – mondta.

A sajtótájékoztató végén a képviselők azt ígérték, folytatni fogják a parlamenten kívüli akcióikat. A sajtótájékoztatóról készült élő videós tudósításunkat itt tudjátok megnézni: