Ingyenesnek ígéri a kormány azt a kéthetes külföldi nyelvtanfolyamot, amelyet Orbán Viktor jelentett be február 10-i évértékelőjében, ám korántsem biztos, hogy ez a szegényebb diákoknak is segít majd.
A miniszterelnöki bejelentés értelmében ezentúl minden 9. és 11. osztályos tanuló kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon / kiránduláson vehet részt, melynek költségeit az állam állja. A tervek szerint évente 140 ezer diák mehetne külföldre, a teljes program 90 milliárdos éves terhet ró majd a költségvetésre. Bár a konkrét részletek még kidolgozatlanok, de elvileg csoportos, iskolai és egyéni pályázásra is lesz majd lehetőség a program keretein belül.
A javaslat alapvetően több szempontból is ígéretesnek tűnik, ám a 24.hu által megszólaltatott pedagógus, aki egy vidéki kéttannyelvű gimnázium tagozatvezetője, úgy véli több probléma is felmerülhet.
Az egyik ezek közül, hogy az ingyenes külföldi kurzus nem jelenti azt, hogy az nettó értéken ne kerülne semmibe a diákoknak, így az alacsonyabb jövedelmű családok gyerekei kiszorulhatnak belőle.
„Látni kell, hogy az ingyenes utazás sincs ingyen. A szülők nem engedik el bármilyen ruhában a gyerekeket és költőpénzt is kell neki adni. A külföldi nyelvoktatás annak lesz ingyenes, aki meg tudja fizetni” – nyilatkozta a portálnak a pedagógus.
Emellett az is problémát jelenthet, hogy a pedagógiai tapasztalatok alapján 200-250 órányi nyelvtanulás után érdemes belefogni ilyen külföldi utakba, ahol a diákok egy idegen nyelvi közegbe merülhetnek. Ezt az óraszámot azonban a kilencedikesek maximum csak a kéttannyelvű gimnáziumokban gyűjthetik össze.
Az is kérdés, hogy az utak megszervezése kire hárul ma. A tagozatvezető szerint ugyanis egy ilyen programot komoly szervezőmunka előz meg, amelyet általában a nyelvtanároknak kell elvégezniük. Ez pedig beláthatatlanul nagy terhet ró az amúgy is túlterhelt pedagógusokra.
A 24.hu-nak nyilatkozó pedagógus helyzetértékelését támasztják alá a hasonló profilú oktatási programok eddigi tapasztalatai is. Az Orbán-kormány 2010-ben hozta létre a Határtalanul! programot, amelynek keretén belül hetedikes és középiskolai diákok is állami támogatás mellett látogathatták meg a Kárpát-medence magyarlakta vidékeit.
A programban résztvevő tanárokkal folytatott beszélgetéseimből egyértelműen kiderült, hogy azok megszervezése a tanárok feladatlistáját bővítette, sokszor bonyolult utazásszervezői munkával terhelve meg őket.
A 24.hu arról is ír, hogy mivel a magyar diákok zöme angol nyelvet tanul, az is kérdéses, Európán belül van-e olyan úticél, amely képes fogadni ennyi angolul tanuló diákot.
A nyelvtanulás/nyelvoktatás egyébként valóban komoly problémát jelent Magyarországon. A legfrissebb elérhető, 2016-ra vonatkozó statisztikák szerint a magyarok 57,6 százaléka nem beszél semmilyen idegen nyelven, ezzel az ötödik legrosszabb értéket produkáljuk az EU-ban. Az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent a nyelvvizsgázók száma is: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2009-ben 175 ezer, 2018-ban viszont már csak 120 ezer nyelvvizsgán vettek részt az emberek.
