Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője vasárnapi sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy a bár kormány szerinte „nagyon helyesen járt el” a gyermekük otthoni ápolásával foglalkozók díjának emelésénél, a szülőt, illetve nagyszülőt ellátók kimaradtak a nagyobb támogatásból.
Ungár szerint, ha a kormány ennyit foglalkozik a demográfiai helyzettel, tudomásul kell vennie, hogy a társadalom öregszik, egyre több idős ember egyre tovább él, és jelentős részük kiszorul majd az intézményi ellátás keretei közül.
A politikus szerint a problémát így nem sikerült megoldani, ezért javaslatokat tesz az LMP az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy a nagyszülős gyed mellé a gyermekápolási díjat is igénybe lehessen venni, valamint azt, hogy utóbbit a nyugdíj mellett is kapni lehessen. Ez a párt véleménye szerint nem róna jelentős terhet a költségvetésre.
Az otthonápolásért folytatott küzdelem
Októberben jelentette be Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, hogy 2019. január 1-től 100 ezer forintra emelik az otthonápolási díjat, ami 2022-ig eléri majd az akkori minimálbér szintjét.
A kormány döntését az érintettek hosszú ideig tartó küzdelme előzte meg. A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület, a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport és az aHang platform éveken át kampányolt azért, hogy megemeljék az ápolási díjat. Akkor az otthoni ápolást végzők csak segélyre voltak jogosultak, amelynek a legmagasabb összege 52 800 forint volt, de az emelt családi pótlékkal sem haladta meg a maximális 75.815 forintot.
Az ügyben a civilek, és az őket támogató politikusok petíciót indítottak, illetve több demonstrációt is szerveztek céljuk eléréséért (például ezt tavaly júniusban és ezt szeptemberben), így sikerült őszre kiharcolni, hogy a kormány hozzon kedvező döntést az ügyben.
Hidegzuhany az otthonápolóknak
Az új támogatási struktúráról szóló kormányrendeletet azonban gyorsan módosították, a frissített verzióról pedig azt jelentették civil szakértők, hogy sok adminisztratív nehezítést tartalmaz.
A módosításban ugyanis felállítottak egy nyolc kategóriából álló értékelési listát, amelyben összesen 24 pont érhető el, és az elért pontszám alapján állapítják majd meg az ápolási díj összegét. A tervek szerint szakértő segítségével vizsgálják majd többek között azt, hogy az ápolt mennyire képes saját maga öltözködni, közlekedni a lakásban, vagy étkezni, tehát mennyire szorul rá az egész napos felügyeletre és az otthonápolási támogatásra.
Csordás Anett, a Lépjünk, hogy Léphessenek elnöke szerint a módosítás több szempontból is aggályos. Szerinte érdemes lett volna a szakmát és az érintetteket is megkérdezni, így ugyanis egy olyan értékelési rendszert hoztak létre, amelyből sokan kiesnek, akik egyébként jogosultak lennének a támogatásra.
Példaként felhozta, hogy többek között az autisták, az epilepsziában, vagy üvegcsont betegségben szenvedők közül lehetséges, hogy többen is kevés pontot fognak elérni, mert tudják használni önállóan a WC-t, vagy öltözködni, így papíron úgy tűnhet majd, mintha nem szorulnának egész napos felügyeletre.
Magyarországon nagyjából 45 ezer ember ápolja otthon gyermekét, idős hozzátartozóját, 24 órában az év 365 napján, szabadság, szünet nélkül.
