„Kilenc év alatt megdupláztuk a családok támogatását, amely arányaiban, egész Európában a legmagasabb.” – Orbán Viktor, 2019. február 10.

Az elmúlt évek során többször írtam már arról, hogy a Fidesz és az Orbán-kormány családretorikájának van egy állandó szkepszisre okot adó sajátossága: úgy beszél a családokról mintha azok egy viszonylag homogén csoportot alkotnának, melynek tagjai nagyjából azonos jellemzőkkel rendelkeznek. Emiatt, amikor a családtámogatások területén elért bővülésről beszél a kormány, akkor úgy tűnhet, mintha a családok úgy általában kapnának támogatást, nem pedig bizonyos családok támogatásáról lenne szó.

Igaza van Böcskei Balázsnak, amikor azt mondja, egy jobboldali kormány családpolitikáján kár számon kérni baloldali társadalompolitikai elveket, a tisztánlátás végett azonban fontos azt is körbejárni, hogy a családok támogatásának címszava alatt melyik családok jutnak támogatáshoz, és milyen mértékben. Ha másért nem, már azért érdemes elvégezni ezt a gyakorlatot, hogy egy potenciális családalapítás előtt álló pár informált döntést hozhasson, illetve a magyar állampolgárok, akiknek az adóforintjaikból történik a családok támogatása, eldönthessék: így szeretnék-e szétosztani a pénzt, vagy másképp.

Érdemes tehát ezt a gyakorlatot elvégeznünk a miniszterelnök 2019-es évértékelő beszédében felvázolt, és az azóta eltelt időben fokozatosan kifejtett hétpontos „családvédelmi akcióterv” egyéni családokra vonatkozó intézkedéseivel – a bölcsődehálózat nagyon is üdvözlendő kibővítése például nem ilyen individuális családokra vonatkozó szakpolitika, így arra most nem térünk ki, lehetséges buktatóiról a bölcsődei dolgozók szakszervezete már elmondta véleményét.

Azzal nem lövünk le sok poént, ha már előre leszögezzük, a bejelentett intézkedések mind valamilyen formában munkaviszony meglétének jogán folyósítanak támogatást,

a csomag tehát szervesen illeszkedik a Fidesz azon koncepciójába, hogy az alanyi jogon járó szociális juttatások helyett a stabil munkajövedelemmel rendelkezők támogatása kerüljön előtérbe.

Ezzel egyébként nem is szemérmeskedik a kormányzat, Novák Katalin családügyi államtitkár az ATV-ben el is ismerte, az emberek elvárják, hogy aki gyereket vállal, az keressen munkát, vállaljon munkát, és ő is rakja hozzá a saját részét a családfenntartáshoz, a kormány pedig ebben segít.

Novák mindezt azzal is indokolta, hogy Magyarországon rendkívül alacsony a munkanélküliség, így feltehetően nagyon alacsony azoknak a családoknak az aránya, akik nem tudnak hozzájutni a munkaviszony révén nyújtott támogatásokhoz. Még ha el is fogadjuk ezt a logikát, akkor sem következik automatikusan, hogy ne lennének egyes családok számára sokkal magasabbak a küszöbök, amelyeket meg kell ugrani ahhoz, hogy valóban élvezhessék a 7 pontban foglalt intézkedések előnyeit. Végső soron tehát visszajutunk az eredeti kérdéshez: melyik családok támogatása?

Kamatmentes hitel a 40 év alatti nőknek

A sajtó bizonyos részeiben már „asszonyhitelként” emlegetett konstrukcióban a 18 és 40 év közötti, házasságban élő nők igényelhetnek 10 millió forintig terjedő, szabad felhasználású hitelt, amelynek kamatait az állami költségvetés fedezi. Minden gyerek születésénél felfüggesztik három évre a törlesztést, a második gyerek születése után a fennmaradó tartozás harminc százalékát, a harmadik gyerek születése után pedig teljes egészét elengedik.

A kormányzat érthető módon feltételeket is támaszt a kedvezményes hitel igénylői számára. Az igénybevételhez legalább hároméves munkaviszonnyal kell rendelkezni, a törlesztést pedig csak a 2019. július elseje után születő gyerek után lehet először szüneteltetni. Magyarán: igényelhetik olyanok is, akiknek már korábban is született gyerekük, de ezek a gyerekek nem számítanak a törlesztés szüneteltetésekor és a tartozás elengedésekor.

A már idézett ATV-s megszólalásában Novák Katalin azt is elárulta: aki a hitel felvétele utáni öt évben nem szül legalább egy gyereket, annak a tartozást kamatostul kell visszafizetnie – igaz, az nem világos, mekkora lenne a kamat mértéke.

A legtöbb pénzügyekkel foglalkozó portál azt feltételezi, hogy a hiteleket nem közvetlenül a magyar állam, hanem valamilyen konstrukcióban magánbankok fogják folyósítani, utóbbiak pedig a fentieken túl plusz feltételeket is támaszthatnak az igénylők felé. A Napi.hu szerint ezek a feltételek pedig nagyon szigorúak lehetnek, hiszen a kormány által körvonalazott hitelkonstrukció annyira előnyös a felhasználónak (vagyis annyira kockázatos a banknak), hogy még ehhez hasonlót sem lehet találni a jelenlegi magyar hitelpiacon.

Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank adósságfék-szabályai is plusz korlátokat támasztanak: 400 ezer forintos nettó jövedelem alatt ugyanis senkinek nem nyújtható olyan hitel, amelynek havi törlesztője meghaladja az igénylő havi nettó jövedelmének 50 százalékát. Mivel 20 éves futamidő mellett a kedvezményes hitel havi törlesztője valahol 50 ezer forint körül mozogna, így már százezres havi jövedelem mellett is igénybe lehet venni, viszont ha az anyának már korábbról van valamilyen más hitele vagy készül újat felvenni (például CSOK formájában), akkor nem ilyen egyszerű a helyzet.

Mindezekből a Napi.hu arra következtet, hogy a kamatmentes, fedezet nélküli kedvezményes hitelnek olyan szigorúak lesznek a feltételei, hogy azokat csupán egy szűk elit lesz képes igénybe venni,

mindenki más számára maradnak a jelenleg is hozzáférhető rövidebb futamidejű, magasabb törlesztőrészletű hitelek, a hiperolcsó hitel marad a gazdagoknál.

CSOK

A hétpontos akcióterv második pontja a CSOK névre hallgató lakásszerzési hitel kibővítését tartalmazza.

Az otthonteremtési kölcsön esetében eltörlik a 35 millió forintos értékhatárt, tehát ennél drágább ingatlanra is lehet majd CSOK-ot igényelni. Szociálpolitikával és lakáspolitikával foglalkozó szakértők már jó ideje bebizonyították, hogy a CSOK feltételei valójában csak a tehetősebb, felső-középosztálybeli nagycsaládosok számára könnyítik meg a lakáshoz jutást, a szegényebbeket viszont eleve kizárják. Mint Elek Zsuzsanna és Szikra Dorottya szociológusok leírták: a CSOK

„bár valódi segítséget nyújthat a középosztályhoz tartozó, többgyerekes családok előrelépésében a jobb, új lakás, valójában államilag finanszírozott tőkefelhalmozás történik a legjobb helyzetű családoknál.”

Azzal, hogy most megszűnik a 35 millió forintos értékhatár, ez a tendencia csak tovább erősödhet.

Jelzáloghitel átvállalása

Évértékelőjében Orbán Viktor ígéretet tett arra nézve, hogy az állam átvállal a második gyermek születésekor egymillió, a harmadik születésekor négymillió forintot, minden további gyereknél egy-egy millió forintot a szülők jelzáloghiteléből. A rendelkezésünkre álló legfrissebb adatok szerint hozzávetőleg egymillió jelzáloghitel van kint a magyar lakosság körében, rájuk vonatkozhat tehát a tavaly óta már harmadik gyerektől létező átvállalási konstrukció.

Arra nézve nem nagyon találtunk nyilvánosan elérhető adatokat, hogy ez a hitelmennyiség hogyan oszlik meg a lakosság különböző csoportjai között, csupán egy 2011-es KSH kiadvány adhat néhány támpontot. Eszerint a lakáscélú hitelek – melyek a jelzáloghitelek elsöprő többségét teszik ki – szinte kétszer olyan gyakran fordulnak elő a leggazdagabb lakossági tized köreiben, mint a legszegényebb tizedében. Ugyancsak ebből az összefoglalóból derül ki, hogy a jelzáloghitellel rendelkező háztartások kb. kétharmada rendelkezik minimum egy gyerekkel.

Ebben az esetben is láthatunk tehát egy enyhe elfogultságot a gazdagabbak irányába, hiszen közöttük gyakrabban fordulnak elő a jelzáloghitelek, ugyanakkor az is látszik, hogy a legtöbb érintettnek van gyereke, tehát a hitelátvállalás viszonylag egyenlő mércével méri a különböző jövedelmi kategóriákat.

Kérdés azonban, vajon a már korábban született gyerekek is beleszámítanak-e, vagy csak egy kormányzat által kijelölt dátum után születetteket veszik figyelembe.

SZJA-mentesség négy gyerek után

A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon 55 ezer olyan család van, amelyben legalább négy gyerek született – a kormányzat most ezt a számot szeretné növelni azzal, hogy a négygyerekes anyákat életük végéig felmenti a személyi jövedelemadó megfizetése alól.

Ez a látszólag nagyon nagylelkű ígéret, amely Novák Katalin elmondása szerint jövő januárban lépne életbe, azonban szintén tartalmaz pár trükköt. A családi adókedvezmények elmúlt években kiépült rendszerének köszönhetően a nulla szja már ma is jóval több ember számára adott, mint az 55 ezres szám sugallaná. A 145 ezer forintos bruttó minimálbér és 260 ezres bruttó bér között keresők személyi jövedelemadója már 2 gyerek után, ennél magasabb kereset esetén pedig három gyerek után lesz nulla, és ez így is marad 670 ezer forintos bruttó jövedelemig. Ez az a pont, ahonnan már nem elég a három gyerek, hanem már egy negyediket is be kell vállalni ahhoz, hogy mentesüljünk a személyi jövedelemadó alól.

Bruttó 880 ezer forintos jövedelem az a szint, ahol már a 4 gyerek ellenére is szja-t kell fizetni, rövid távon tehát ennek a magyar társadalomra nem túl jellemző jövedelmi szintnek kedvez a kormány javaslata.

Persze a családi adókedvezmény nem biztosít egész életen át tartó szja-mentességet, csupán addig, amíg a gyerekek családi pótlékra jogosultak (az érettségi vagy az egyetemi alapképzés végének időpontjáig) – de még így is évtizedekről beszélünk.

Nem világos tehát, hogy ez a mostani ígéret mennyiben jelent plusz ösztönzőt a szülők számára, az előnyök szempontjából mindenesetre világos, hogy minél többet keres valaki, annál többet spórol, ha mentesül a közteherviselés alól. Abszolút értéken tehát mindenképp a jobb módúaknak oszt többet vissza a kormány ezen intézkedés által is.

Egy extra érdekesség, hogy a négygyerekes anyák szja-mentessége egyes esetekben akár az offshorozás tisztább, legálisabb alternatívája is lehet. Képzeljünk el egy hipotetikus oligarchát, politikust vagy nagyvállalkozót, akinek legalább négy gyereke van, érdekeltségeit és az abból származó osztalékot viszont a Kajmán-szigeteken keresztül kényszerül átcsatornázni.

Mostantól lesz egy új lehetőség: részvényeit átírathatja felesége nevére, onnantól a gazdasági társaságból származó osztalék után sem kell már szja-t fizetni.

Persze ez a lehetőség azon részvénytulajdonosok számára is nyitva áll, akiknek van négy gyerekük, és eddig rendesen adóztak az osztalék után.

Hétszemélyes családi autó

2 és fél millió forint vissza nem térítendő támogatást ad a kormány az új, 7 személyes autókra – jelentette be Orbán Viktor vasárnap. Később Novák Katalin ezt azzal egészítette ki, hogy a támogatás a megvásárolni kívánt autó árának maximum felét teheti ki. Ez azt jelenti, hogy aki a teljes 2,5 milliós összeget fel szeretné venni, annak minimum 5 millió forintos autót kell vásárolnia. A hvg.hu összeállítása szerint a piacon jelenleg csupán két autó van a kategóriában, amely ennél kevesebbe kerül, szóval a választékkal nem lesz probléma.

Azzal viszont annál inkább, hogy a fennmaradó, alsóhangon is többmilliós önrészt vajon kik tudják (könnyebben) előteremteni. Itt újra csak a tőkeerősebb és/vagy hitelképesebb családok kerülnek előnybe.

Ez a konstrukció ráadásul az államnak is előnyös lehet, hiszen a Napi.hu számításai szerint az állami támogatás közel fele áfa formájában visszatér az államkasszába, valamint a regisztrációs adó, az illeték, a forgalmi és a törzskönyv díja is bevételt hozhat a központi költségvetésnek.

---

A fentiekből világosan látszik tehát, hogy a kormányzat azon állítása, miszerint úgy általában a családokat támogatná, a frissen bemutatott „családvédelmi akcióterv” tüzetesebb elemzése után nem fenntartható. Ez nem jelenti azt, hogy politikai és társadalmi hatásai ne lennének jelentősek. Sőt az elmúlt évek családpolitikai intézkedéseinek folytatásaként ez is bizonyára jelentős hatással lesz a választási preferenciákra – az ellenzék számára az jelentheti az első számú kihívást, hogy ki tud-e dolgozni olyan hiteles alternatívát, amely szélesebb körben, igazságosabb és méltányosabb szempontok szerint támogatja a családokat.