Budapestre érkezett ma Mike Pompeo. Az amerikai külügyminiszternek sűrű programja volt, találkozott többek közt Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel is.

Szijjártó 7 és fél évvel az utolsó amerikai külügyminiszter látogatása után üdvözölte hazánkban Pompeót.

„Elkezdtük újraépíteni az amerikai-magyar kapcsolatrendszer harmadik pillérét, amióta republikánus adminisztráció vezeti az USÁ-t, új alapokra lehet helyezni a politikai kapcsolatot is” – vezette fel a sajtótájékoztatót Szijjártó, aki szerint fontos hasonlóság a két ország közt, hogy mindkét kormányzat hazafias politikát folytat, az állam egyik alapvető kötelességének tekinti az állampolgárok biztonságának garantálását (értsd: migráció és határvédelem), illetve a keresztény örökség megvédését és támogatását világszerte.

„Mi magyarok a külpolitikánkat mindig is a kölcsönös tiszteletre építettük, elvi alapon vétózunk meg minden olyan döntést az EU-ban, ami az Egyesült Államok szuverén külpolitikai döntéseit korlátozná” – jegyezte meg a magyar külügyminiszter.

Szijjártó szerint az USA megbízható védelmi és katonai szövetségesként tekinthet ránk, és bejelentette, hogy a két ország védelmi megállapodását az elmúlt időszakban modernizálták, az erről szóló tárgyalások múlt héten lezárultak, a jövő héten pedig a honvédelmi bizottság elé terjesztik. Emellett pedig középhatótávolságú légvédelmi rendszer beszerzését is belengette, amelyet természetesen az Egyesült Államoktól vételezünk majd.

Szijjártó végezetül a gazdasági kapcsolatokat is méltatta, illetve megköszönte, hogy az amerikai vállalatok idehaza 105 ezer magyar embernek adnak munkát.

Ám míg Szijjártó főként a pozitívumokra koncentrált, Pompeo megemlített néhány, a magyar kormány számára kényes ügyet is.

Például kijelentette, hogy az Egyesült Államok a korrupció elleni harcban is segítene Magyarországnak.

Az előzetes értesüléseknek megfelelően az amerikai külügyminiszter az orosz-magyar viszonyt is boncolgatta: „Nem engedhetjük meg azt, hogy Putyin közénk és a barátaink közé álljon” – jegyezte meg. És nem csak az orosz-magyar összefonódásokra utalt, de a kínai befolyásolás veszélyeire is felhívta a figyelmet, Pompeo szerint ugyanis sem Oroszország, sem Kína nem támogatja a szabad országok álmait, amelyekért az amerikaiak és a magyarok közösen harcoltak.

Mike Pompeót a DK is megpróbálta üdvözölni a Külgazdasági és Külügyminisztérium épülete előtt néhány táblával, ám a rendőrség a környék lezárására hivatkozva kikísérte őket a területről. A táblákon az „Orbán Putyin magyar hangja” felirat szerepelt, angolul és magyarul is. Az aktivisták azokra az ügyekre akarták felhívni a figyelmet, amelyeket az Orbán-kormány leginkább eltitkolna, például az Egyesült Államok elől.

Akciójuk itt nézhető meg:

De Mike Pompeo nem csak a magyar kormány képviselőivel találkozott, a délután során Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója, és Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója is elbeszélgetett az amerikai külügyminiszterrel.

A találkozón a TASZ közleménye szerint kiemelt figyelmet kaptak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok és a civilek helyzete.

Pardavi Márta például többek között a hatalommegosztás és a független igazságszolgáltatás csorbításáról, a jogállamiságot gyengítő kormányzati intézkedésekről és azokról az elmúlt években elfogadott törvényekről beszélt a miniszternek, amelyek gyengítik a magyar demokrácia szilárdságát.

Elmondta, hogy az utóbbi évek civilellenes kampányával és jogalkotási lépéseivel szűkül a különböző vélemények megjelenésének lehetősége, megbélyegzés és fenyegetés éri azokat, akik a kormányzatétól eltérő álláspontot képviselnek, illetve felszólalnak a jogállamiságért és az emberi jogokért.

Kapronczay Stefánia a független és sokszínű sajtó demokratikus fontosságáról beszélt. Szót ejtett a sajtószabadság korlátozásáról a folyamatos központosításon, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozásán, illetve a független sajtó jogainak korlátozásán keresztül. Kapronczay szerint két okból különösen fontos ez:

„Egyrészt a propagandamédia gyakran indít lejárató kampányokat azok ellen, akik a kormánytól eltérő álláspontot képviselnek. Másrészt a decemberben létrejött médiaholding különösen hatékony lehet a dezinformáció terjesztésében.”

Léderer Sándor a találkozón a korrupció helyzetéről számolt be. Kiemelte, hogy a mindennapi korrupció visszaszorításában történt ugyan előrelépés az elmúlt 10 évben, de a politikai korrupció átszövi az egész gazdaságot, és a társadalom is jelentős problémaként érzékeli.

Ez nem csak a demokratikus értékeket erodálja, de sok esetben biztonságpolitikai veszélyt is jelent – jelezte.

A találkozó létrejötte és a civil szervezetek véleménye iránti nyitottság ismét bizonyította, hogy az amerikai vezetés szövetségi kapcsolataiban is elkötelezett a jogállamiság értékeinek és a civil társadalom szerepének megvédésében – zárult a TASZ közleménye.