Miután vasárnap lejárt az a nyolcnapos ultimátum, amelyet az Európai Unió tagállamai adtak Nicolás Maduro venezuelai elnöknek, ma délután több európai ország is ellenfelét, Juan Guaidót, a venezuelai nemzetgyűlés elnökét ismerte el ideiglenes államfőnek. Az ultimátummal az uniós országok azt szerették volna elérni, hogy Maduro előrehozott elnökválasztást írjon ki, ám ő ezt elutasította, helyette előrehozott törvényhozási választások kiírását ajánlotta fel.
Pedro Sánchez, Spanyolország szociáldemokrata miniszterelnöke ma reggel első uniós vezetőként ismerte el Guaidó ideiglenes elnökségét, és buzdította őt előrehozott választások kiírására. Sánchez a demokráciához való visszatérést, az emberi jogok tiszteletben tartását, új választásokat és a politikai fogvatartottak szabadon bocsátását szorgalmazta.
A spanyol kormányfő után Nagy-Britannia külügyminisztere, Jeremy Hunt Twitteren jelentette be, kormánya szintén elismeri Guaidót. Hasonló nyilatkozatot tett Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter, és a svéd kormányzat is.
Nicolas Maduro has not called Presidential elections within 8 day limit we have set. So UK alongside European allies now recognises @jguaido as interim constitutional president until credible elections can be held. Let’s hope this takes us closer to ending humanitarian crisis
— Jeremy Hunt (@Jeremy_Hunt) February 4, 2019
Frissítés (12:30) – Németország is elismerte Guaidót
A Japánban tartózkodó Angela Merkel sajtótájékoztató jelentette be, hogy országa szintén az ellenzék vezérét ismeri el Venezuela elnökének. A német kancellár szerint kormánya ezentúl Guaidóval tárgyal és tőle várja a választási folyamat mielőbbi elindítását.
Juan Guaidó január 23-án nyilvánította magát Venezuela ideiglenes elnökévé. Az ország 2015 óta komoly gazdasági, társadalmi és politikai válságban szenved: 2018-ban az átlagos infláció 80 ezer százalékos volt, a válság kitörése óta pedig közel 3 millió venezuelai hagyta el a 31 millió lakosú szülőhazáját. Az országban általános az éhezés, az alapvető fogyasztási cikkek hiánya, és a kormány ellen tiltakozók, illetve a hadsereg közötti összecsapások sem ritkák.
A válság megoldására képtelennek bizonyult Maduro-kormányzat hatalma megtartása érdekében egyre tekintélyelvűbb irányba mozdult el az évek során, a 2015-ös ellenzéki törvényhozási győzelem után a kormány alkotmányozó gyűlést hívott össze, ezzel érdemben megkettőzve a törvényhozási hatalmat. A Maduro által megnyert tavalyi elnökválasztások kapcsán pedig rengeteg visszaélésről és csalásról számolt be a világsajtó.
Guaidó elnökségét villámgyorsan elismerte az Egyesült Államok, Kanada, illetve a latin-amerikai országok zöme is. Múlt pénteken az Európai Parlament is nyilatkozatot fogadott el, melyben szintén legitim vezetőként ismerik el az ellenzéki politikust. Donald Trump amerikai elnök egy esetleges katonai beavatkozás lehetőségét sem zárta ki, az Európai Unió vezető országai azonban elutasítják a fegyveres intervenció, még a lehetőségének felvetését is kontraproduktívnak tartják.
A mai nap, illetve az elkövetkező napok folyamán még több európai állam részéről várható Guaidó elismerése, a közös európai álláspont kialakítása azonban eddig rendre megbukott az olasz kormánykoalíció részét képező Öt Csillag Mozgalom ellenkezésén. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó, vétójoggal rendelkező tagja közül a venezuelai kormányhoz hasonlóan lesújtó emberi jogi bizonyítvánnyal rendelkező Kína és Oroszország maradt Nicolás Maduro oldalán, aki egyébként jelezte, hogy nemzetközi közvetítés mellett hajlandó lenne tárgyalásokba kezdeni az ellenzékkel.
A múlt héten Orbán Viktor is úgy nyilatkozott: Madurónak mennie kell.
(Mérce / The Guardian / DW)
