Tavaly augusztusban lépett hatályba a bevándorlási különadóról szóló jogszabály, amely 25 százalékos adót vetett ki a „bevándorlást szervező” civil szervezeteknek. A törvény így határozta meg az érintettek körét:

„Bevándorlást segítő tevékenységnek minősül minden olyan program, akció, tevékenység, amely közvetlenül vagy közvetve előmozdítja a bevándorlást”, azaz

• média kampányok, média szemináriumok folytatása, és az abban való részvétel;
• hálózatépítés és működtetés;
• bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenység.

A Népszava most utánajárt, vajon a Nemzeti Adó és Vámhivatal hány szervezetről állapította meg, hogy a törvény hatálya alá esik. A válaszból kiderül, hogy az adóhatóság egyetlen szervezetről sem állapította meg ezt, sőt január közepéig ellenőrzést sem rendeltek el „bevándorlási különadó-köteles tevékenységet folytató szervezetek” bevallási kötelezettségeinek teljesítése vonatkozásában. Tavaly ugyan érkezett százezer forintos befizetést, de utóbb kiderült, téves utalás volt.

Tavaly a NAV-nál két szervezettel szemben indítottak úgynevezett „támogató eljárást, hogy kiderüljön, vajon adóalanynak számítanak-e, ám sem a Migration Aid, sem a Menedék esetében ám a hatóság határidőig nem jutott döntésre. Siewert András, a Migration Aid vezetője a Népszavának elmondta, újabb bizonyítékot kaphattunk, hogy a bevándorlási különadó alkalmazhatatlan.

Már a törvény elfogadásakor sejteni lehetett, hogy egy olyan gumiszabályról van szó, amelynek célja, hogy civil szervezeteket bélyegezzen meg a nyilvánosság előtt, és nehezítse munkájukat, de valódi jogi szempontból nem alkalmazható.

A bevándorlási különadóval kapcsolatban a Velencei Bizottság is vizsgálatot indított, tavaly decemberben pedig arra jutott, hogy a különadó „elriasztja a migrációval kapcsolatos legitim tevékenységeket is” és korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Emiatt a jogi testület a különadó visszavonását kérte a magyar kormánytól.