A szlovák kormány szigorítaná sajtótörvényt. A változás értelmében újra pénzbüntetést kaphatnának a kiadók, a politikusok nyilatkozatait pedig ingyen és kötelező jelleggel kellene közölniük a lapoknak.
Már nincs sok hátra a magát szociáldemokratának mondó Smerből, a nacionalista Szlovák Nemzeti Pártból (SNS) és a Híd szlovák-magyar politikai formációból álló kormánykoalíció választási időszakának végéig. Szlovákiában a parlamenti választások ugyan csak 2020 tavaszán várhatóak, de a három párt közötti koalíciós szerződés 2019 nyara után lejár, a kormánypártok közös fellépése innentől kezdve nem várható. Így a parlamentben is csak azoknak a törvényeknek az elfogadására van már esély, amelyeket még az év elején benyújtanak.
Így került a szlovák törvényhozás elé az a módosító javaslat, amellyel a sajtótörvényt szeretnék szigorítani. A változtatás szerint, a nyomtatott lapoknak és a hírügynökségeknek a jövőben kötelező lenne közölniük a természetes- és jogi személyek nyilatkozatait, ha azok a lapban vagy az ügynökségnél megjelent írásra reagálnak. Mindezt akkor, ha az újságban, ügynökségnél közölt állítás a bíróság szerint sérti az érintett természetes- vagy jogi személy méltóságát, becsületét esetleg magánéletét. De akkor is közölni kell a választ, ha az újságcikk jogi személyt gyaláz meg, vagy megsérti jó hírnevét. Ha a lap vagy ügynökség nem hozza nyilvánosságra a természetes- vagy jogi személy nyilatkozatát, 1 660 eurótól (527 213 Ft.) 4 980 euróig (1 581 639 Ft.) terjedő pénzbüntetésre számíthat.
A bonyolult megfogalmazás valójában azt jelenti, hogy
a jövőben Szlovákiában többek közt a természetes személyek, a cégek, a magas rangú állami tisztségviselők vagyis a politikusok egyfajta „válaszadási jogot” kapnának.
Ennek értelmében a lapoknak és hírügynökségeknek kötelező lenne közölniük a politikusoknak a cikkekre írt „válaszait”. A törvénymódosítási javaslat úgy fogalmaz, hogy az ilyen válaszadási jog a tényállításokra vonatkozik. A törvényszöveg azonban nem pontosítja, hogy az igaz, vagy a hamis állításokról rendelkezik-e, így az egyik lehetséges értelmezés szerint mindkét típusú kijelentésre érvényes lenne. A válaszadási jog akkor jönne létre, ha az adott állítás (legyen bár igaz, vagy hamis) a bíróság szerint megsérti az olyan nehezen megfogható dolgot, mint a politikus becsülete, méltósága, jó hírneve esetleg magánélete. A politikusok így elvben rengeteg ingyenes szereplési lehetőséghez juthatnak, az újságírók és kiadóik felett pedig mindig ott lebegne Damoklész kardjaként a pénzbüntetés.
Ha a pozsonyi parlament elfogadja a szigorításról szóló törvénymódosítást, akkor a jogszabály lényegében a 2008-as állapotába tér vissza. Akkor az első Fico-kormány sajtótörvénye széleskörű tiltakozást váltott ki. Elfogadásakor a lapok egységesen tiltakoztak azzal, hogy üres címlappal jelentek meg. A sajtószabadság durva korlátozásának tekintették a jogszabályt, ami ellen az EBESZ is tiltakozott. Ezt a törvényt aztán a Radičová-kormány jelentősen enyhítette. Ennek a kabinetnek a Híd is a része volt.
Azt fontos megjegyezni, hogy az így létrejött, most hatályos szlovák sajtótörvény is tartalmazza a természetes- és jogi személyek válaszadási jogát, de az csak a lapokban, hírügynökségeknél megjelent hamis állításokra vonatkozik. Amennyiben pedig a lap, vagy ügynökség elmulasztja az érintett válaszának a közlését, a most érvényes jogszabály nem teszi lehetővé a pénzbüntetés kiszabását. A törvény sem a jelenlegi formájában, sem a módosítás után nem vonatkozna az internetes és az elektronikus médiára (tévé, rádió), ahogy a kommentárokra, véleménycikkekre való reakciók kötelező közlését sem tartalmazza.
A hatályos sajtótörvény szigorítása ellen tiltakozik a szlovákiai Kiadók Szövetése (Asociácia vydavateľov tlače, AVT), amelynek az összes fontos és kevésbé fontos nyomtatott lap a tagja. A szövetség a közleményében azt írja, a törvénymódosítás indoklása nem tartalmaz megfelelő érvelést és példát sem hoz arra, hogy egy politikus ne kapta volna meg a lehetőséget a válaszolásra. Hozzáteszik, a társadalom részéről sem jelentkezett igény a sajtótörvény szigorítására.
„Itt egyes politikusok egoizmusáról és arról van szó, hogy sértettségükben szándékosan szűkíteni akarják Szlovákia polgárainak alapvető jogait”
– írják a nyilatkozatban.
A szövetség a közleményben kiemeli, hogy
a módosító javaslatot két smeres honatya, Dušan Jarjabek és Miroslav Číž, képviselői indítványként nyújtotta be. Így annak megalkotásában nem vettek részt az újságírók szakmai szervezetei, a kiadók képviselői, de még a smeres Ľubica Laššáková vezette kulturális minisztérium sem.
Ez már csak azért is furcsa, mert a kulturális minisztérium létrehozott egy munkacsoportot, amelynek pont az a feladata, hogy javaslatot tegyen a médiára vonatkozó jogszabályi környezet megváltoztatására. A munkacsoportban helyet kaptak a kiadók, az újságírók szakmai szervezetei, a Főügyészség és több minisztérium képviselője is. A most beadott szigorítás megfogalmazásába ezt a munkacsoportot azonban nem vonták be.
A sajtótörvény szigorítását még tavaly decemberben a Smer elnöke, Robert Fico lengette be pártja kongresszusán. Azóta az SNS vezére, Andrej Danko is azt mondta, szerinte a szlovákiai politikusoknak szüksége van a válaszadási jogra. A Híd elnöke, Bugár Béla többször is nyilatkozott már a témában. Bugár alapvetően nem zárkózik el a sajtótörvény tervezett szigorításától, de ő inkább a jelenleg érvényben lévő válaszadási jogot terjesztené ki a köztisztviselőkre is. Így csak a tényszerű, de hamis állításokra vonatkozó reakciók közlésére köteleznék a lapokat.
Balog Beáta, az ország vezető napilapja, a Sme főszerkesztője és az International Press Institute (IPI) nemzetközi újságíró-szervezet alelnöke a szigorításról elmondta, szerinte már most is elegendő lehetősége van a politikusoknak arra, hogy az újságokban megjelent állításokra reagáljanak. Ezért aztán sem okát, sem szükségességét nem látja annak, hogy a válaszadási jogot kiterjesszék. „Feltételezem, hogy ezt a jogot az újságírók ellen fordítanák” – mondta Balog. A Sme főszerkesztője arról is beszélt, ők valószínűleg nem közölnék annak a politikusnak a válaszát, aki a törvénymódosítás értelmében megnyíló lehetőséggel akarna élni. Így azonban a kiadó ügyvédjeinek és végső soron a bíróságoknak a leterheltsége növekedne, aminek az anyagi vonzata sem elhanyagolható.
Szerinte nem szabad, hogy a lapok tartalmáról végső soron a bíróságok döntsenek.
Február végén lesz egy éve, hogy otthonában meggyilkolták Ján Kuciak tényfeltáró újságírót és jegyesét, Martina Kušnírovát. Szlovákiában azóta fokozott figyelem fordul a sajtószabadság és az újságírók felé. „Azonban egy évvel a gyilkosság után sem léptek életbe olyan új szabályok, amelyek az újságírókat védenék, éppen ellenkezőleg, a politikai elit újra az újságírók ellen támad” – olvasható a Kiadók Szövetéségének nyilatkozatában.
