Korábban beszámoltunk róla, hogy miután hosszú küzdelem és kitartó kampány során elérték a szülők, hogy a kormány megemelje az otthonápolási díj mértékét, egy törvénymódosítás mégis aggodalmat keltett, mert egy olyan pontrendszert vezetne be, amely megvonja a gyakorlatban megvonná a támogatást az olyanoktól – mint a fogyatékkal élők –, akik látszólag önállóan tudnak elvégezni olyan tevékenységeket, mint az öltözködés, vagy az étkezés, azonban mégis egész napos felügyeletre szorulnak.
A gyermekek otthongondozási díját (gyod) az kaphatja, aki legalább nyolc pontot ér el, az alap gondozási díjhoz 6 és 9 közötti pontszám szükséges, a fokozott ápolási szükséglet pedig 10 pont elérése esetén áll fent.
Fülöp Attila, szociális ügyekért felelős államtitkár az Echo tévében pár napja hisztériakeltésnek nevezte az érintett szülők reakcióját, amire válaszul ők, és az érdekképviseletüket ellátó szervezetek (Lépjünk, hogy Léphessenek, CSEVE, aHang) levelet írtak az államtitkárnak, hogy szembesítsék a valósággal.
„Az én kisfiam addig nem megy wc-re amíg engedélyt nem kap rá, akár órákat vár arra, hogy valaki azt mondja, kimehet (van, hogy ezért bepisil). Képes a szükségletét felismerni és elvégezni a dolgát, de ha nincs szóbeli engedély, nem megy pisilni. Az evéssel ugyanez van, ha elé teszem, eszik önállóan, de egyébként eszébe sem jut”- írja egy szülő, akinek a gyermeke valószínűleg nem éri majd el a támogatáshoz szükséges ponthatárt.
„A mi iskolánk papíron integráló, autistát felvevő, de a heti 10 óra fejlesztésből heti 1 órát kap, azt is egy másik gyerekkel, nem egyénileg. Azt mondják nincs pedagógus. Az órákon segítséget nem kap, sokszor kap dührohamot, mert nem foglalkoznak vele állapotának megfelelően. Aztán kapom a telefont és el kell hoznom az iskolából minden nap.” – mondja el egy másik szülő, aki hasonló helyzetben van.
„Az én gyermekem olyan ritka betegségben szenved, hogy ha rohamot kap, egy életmentő gyógyszert kell neki beadni injekciós tűvel. Ezek a rohamok félévente- évente párszor fordulnak elő, de az iskola nem vállalja anélkül a napközbeni ellátását, hogy ne ülnék a könyvtárban (kéznél) az injekcióval. Így hogy dolgozzak?” – folytatja egy másik szülő, és még sokan mások osztják meg az államtitkárnak elküldött levélben azt, hogy miért igazságtalan a bevezetni kívánt pontrendszer.
A szülők szerint a szempontrendszer jelenleg csak az önellátási képességet figyeli, a felsorolt esetek pedig eszerint valószínűleg kiesnek a GYOD-ra jogosultak köréből, nehéz helyzetbe juttatva az érintetteket. Ezt azért sem tudják elfogadni, mert az esetek többségében az ápoltak az ellátórendszer hiányosságai miatt szorulnak otthonápolásra, így méltatlannak tartják azt, hogy ezért az otthonápolókat büntessék.
Azt kérik az államtitkártól és a minisztériumtól, hogy függesszék fel a diszkriminatív pontrendszert és a következő hónapokban, szakértők és érintettek bevonásával vizsgálják felül a GYOD igénylés szempontrendszerét.
Az LMP-s Ungár Péter vasárnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy támogatják az érintett 40-50 ezer családot, és a GYOD ügyében az Ombudsmanhoz fordul az LMP. „Az ombudsmanhoz fordulok, hogy ezt a jogsérelmet előzze meg az alapvető jogok biztosa, és járjon el az Emminél annak érdekében, hogy a szakmai szervezetekkel egyeztessenek az új pontrendszerről” – mondta.
