Mi, székely és szórvány szituacionisták kettős állampolgári felelősségünkből adódóan aggodalmunkat fejezzük ki a magyarországi lázadások forradalmi céljainak bulvárkapitalista eltérítései miatt.

Álláspontunk, hogy a lázadásoknak csak akkor lesz eredménye, ha koncentráltan és magabiztosan a lehetetlent követeljük. Így, még ha győznek is a kapitalisták, az antikapitalizmus szelleme örökre bevésődik a nép kollektív tudattalanjába. Gyanakvásunkat fejezzük ki a parlamenti ellenzék, a szakszervezetek, továbbá a kétfarkú kutyák gondolattalan, a legfontosabb céloktól eltérítő üzenetei, a forradalom reprezentációjának spektakuláris kiüresítése miatt.

Dühünket a következő 5–1 pontban formáljuk meg, ezzel is elhatárolódva a parlamenti ellenzék 5 pontjától, melynek célja, hogy szűk keretek közé szorítsa és lejárassa a forradalmat.

4. A bérmunka rablás. A kapitalisták egyenlőségjelet tesznek munka és bérmunka közé. Miután meghamisították a bérmunka gazdasági jelentését, a kapitalistáknak van pofájuk azt mondani, hogy „A munka becsület”, „A munka tisztesség.” Egyszer s mindenkorra kijelentjük: a bérmunka szégyen s gyalázat. A bérmunka a munkának csak az egyik típusa, amelynek során a munkaképesség, a munka terméke, illetve a megformált, áruvá alakított anyag (a természet) el van rabolva a munkástól. A munkás így gyökértelenné válik, s a gyökértelenségéért kapott munkabér (legyen az sok vagy kevés) nem képes ezt kompenzálni. Fölszítjuk a bérmunka iránti kíméletlen gyűlöletet, mely az életösztön tagadása. A munka mint emberi-kulturális tevékenységforma felszabadítását, a munkaformák diverzitásának biztosítását követeljük, nem pusztán emberségesebb bérmunka-viszonyokat. Több bérmunka helyett társadalmilag hasznos munkát, szabad és önkéntes kooperáción alapuló életet! Le a bérrabszolgasággal!

3. A munkásosztály eltörlése. A kapitalisták, a kapitalistákhoz idomult baloldaliak, a szakszervezetek idealizálják a munkások életformáját, puszta humanitárius meggondolásból védik a jogaikat. Eltitkolják, hogy már a normál munkaidő is tartalmaz túlmunkát, ami a munkáltató oldalán tiszta profitként jelentkezik, amiért ő nem tett semmit. Ebből ered a munkások/alkalmazottak és a tőketulajdonnal rendelkezők közti alapvető gazdasági és egzisztenciális egyenlőtlenség, ez osztja osztályokra a társadalmat. Kijelentjük, hogy a munkások életkörülményeinek javítása, a munkabér növelése és a többi „baloldali” vagy szakszervezeti követelés csak meghosszabbítja a kapitalizmus élettartamát, nem törli el, pusztán csak csökkenti a bérrabszolgaság embertelenségét. A cél nem a munkásokat állítólag képviselő erők hatalomra juttatása, hanem a munkásosztály és minden más társadalmi osztály eltörlése. Le az osztálytársadalommal!

2. Az élőlények, tárgyak felszabadítása. Az áruforma, amellyé mindent és mindenkit átalakít az árutársadalom, megszünteti az élőlények, tárgyak egyedi arculatát, a sokszínű felszín leple alatt mindent és mindenkit egyenértékre redukál. Az élő- és tárgyi világ atomizált, elszigetelt, lekötött elemei csak az áruforma, a piac és a pénz közvetítésén keresztül léphetnek kapcsolatba egymással. Az áruforma hegemóniája a bolygót mészárszékké, a világot egy idegen test, a tőke testének szeletelt hústömegévé, puszta nyersanyaggá változtatta. A világ teste nem biodizájn! Támogatjuk az élővilágot visszafordíthatatlanul károsító vállalatok azonnali blokád alá vételét. Követeljük az élővilág nem kizsákmányolás-alapú tudományainak és a környezettudatos gazdálkodást elősegítő ismereteknek az azonnali bevezetését a közoktatásba. Követeljük az áruforma hegemóniájának megszüntetését, a gazdasági cseremódok diverzitásának elismerését. Ez a világ nem a fétisek földje, de rész a teljességből. Le a szelet-emberekkel!

1. A gépek és termelőeszközök társadalmasítása. A kapitalizmus az embert és a természetet a gép szolgálatába állítja, legyen szó ipari gyártósorról, automatizációról vagy a nyelv, a kommunikáció digitális szabványosításáról. A gépesítés a kultúraalkotó lény, az ember nagy vívmánya, de használata nem lehet öncél. Követeljük az öncélú technológiai innovációk korlátozását és a technológia humanizálását, mely megszabadít az emberi és állati munka fölösleges kínjaitól, de nem veti az ember fizikai és szellemi munkaképességeit a szabványosítás és az automatizáció szolgaságába, nem változtatja a természetet ipari hulladékraktárrá. A technológia az emberi társadalom közös tulajdona, nem pedig a nagyvállalatok magánvagyona, akik kisajátítják és a profitmaximalizásra való beállítással a társadalom közös érdekei ellen fordítják a technológiai hatalmat. A termelés és a társadalom korlátlan technologizációja, szabványosítása helyett a technológia társadalmasítását, a technológiának a társadalom közös érdekei szolgálatába állítását követeljük. Halál a tőke kiborgjaira!

0. A hiányzó ötödik pont helyett és az általános sztrájkra való felkészülés gyanánt a forradalmi tömegek figyelmébe ajánljuk a következő sorokat Máté evangéliumából:

„Nézzétek a mezők liliomait, hogyan nőnek: nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak, mégis, mondom nektek, még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül. Ha a mezei virágot, amely ma virít, holnap pedig a kemencébe kerül, így öltözteti az Isten, akkor benneteket, kishitűek, nem sokkal inkább? Ne aggodalmaskodjatok hát, és ne kérdezgessétek: Mit eszünk, mit iszunk? Ezeket a pogányok keresik. Mennyei Atyátok tudja, hogy ezekre szükségetek van. Ezért ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá! Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! A mának elég a maga baja.” (Mt 6, 28-34.)

Mi, egerek és emberek, kutyák, lovak, zümmögő legyek, mohos kövek és ganajtúró bogarak az embertelen nagy hamu alól követeljük az emberiség, a természet, a képzeletbeli és valóságos dolgok egyetemes felszabadítását a sokszívű, sokarcú tőkehidra uralma alól.

A forradalmi gömbvillám járja át hálószobáitokat!

Legyen szép a forradalom és titokzatos, mint az üvegrózsa, mely a sivatagi homokba csapó villám nyomán keletkezik!

Gyűlölve is szeresd felebarátodat, mint önmagadat!

A szöveg eredetileg A Szem oldalon jelent meg.