A törvényjavaslatot egyelőre visszavonták, de nem álltak el a kormánypártok attól a tervtől, hogy a nemzeti ünnepekhez „méltatlan folyamatok elkerülése érdekében” lehetetlenítenek el törvényileg tüntetéseket. Az eredeti törvény Budapesten jelölt volna ki tereket, ahol egyes jeles napokon nem lehet tüntetni, és az önkormányzatoknak megadta volna a lehetőséget a gyülekezési jog további szűkítésére, mindezt a településvédelmi törvény módosításaként.

A Semjén Zsolt által november elején benyújtott törvénymódosítási javaslat a nagyobb állami ünnepségek idejére, egyes jelentős köztereket vont volna ki a gyülekezési jog hatálya alól, és jelölt volna ki „a nemzeti és állami ünnepek, más megemlékezések céljára”. Tiltotta volna például a gyülekezést a Kossuth téren a legtöbb állami ünnep idejére (és a felkészülés alatt), de október 23-án és március 15-én a Múzeum Körúton sem engedte volna tüntetni a népet, függetlenül attól, hogy rendeztek-e állami ünnepséget az érintett helyszínre.

A javaslat még hosszan sorolta az ünnepnapok és a budapesti közterek – teljesen önkényesnek tűnő – kombinációit, de nem csak a fővárosban lehetetlenített volna el tüntetéseket: az önkormányzatoknak is felhatalmazást adna arra, hogy rendelettel jelöljék ki azokat a tereket, ahol nem szeretnének tüntetéseket látni a jeles napokon.

A módosítást Semjén Zsolt a „méltatlan folyamatok elkerülése érdekében” nyújtotta be. Szerinte a területek használatáért ilyenkor kialakult versengés méltatlan az ünnepi alkalmakhoz, ezért az államnak kell kisajátítania azokat.

Amint arra novemberben rámutattunk, az elmúlt évtizedek meghatározó – pl. Kossuth teret, Szabad Sajtó utat, Alkotmány utcát stb. érintő –  politikai tiltakozó eseményei nem történhettek volna meg, ha a Semjén-törvény érvényben lett volna.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának összesítése szerint az elmúlt évek Kossuth téri tüntetéseinek negyedét érintette volna a törvény.

A törvény benyújtása után az RTL Klub Híradójának nyilatkozó TASZ-os Döbrentey Dániel szerint nem alkotmányjogi érv az ünnepek méltóságának megőrzése, és nem lehet erre hivatkozva a gyülekezési jogot szűkíteni.

A módosító kjavaslatot később enyhítették: végleges verziójában már jóval szűkebben jelölték ki a tiltott idő-köztér párosokat, a javaslat ekkor már az önkormányzatok kijelölési jogkörét sem tartalmazta. December 19-én azonban ezt is visszavonták.

Hogy meddig marad így a helyzet, kétséges: az RTL Klub Híradójának december 25-i adásában elhangzott, kérdésükre a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt írta: új, átdolgozott javaslatot nyújtanak be.