Ahogy arról mi is beszámoltunk, júniusban népszavazást tartottak a Paks szomszédságában fekvő Duna parti községben, Madocsán a településre tervezett kavicsbánya miatt. A faluban kiemelkedő volt az érdeklődés a népszavazás iránt: a kiírásához szükséges 316 aláírás helyett majdnem 1200 jött össze, végül a lakosság 75%-a ment el szavazni, és 95% szavazott a kavicsbánya ellen, így az elméletileg nem épülhet meg.

A tervezett kavicsbánya a településtől körülbelül 10 kilométerre lévő paksi atomerőmű kettes blokkjának építési munkálataihoz szükséges anyagot biztosítaná, amit a helyiek azért utasítottak el egyértelműen, mert ez nagyban befolyásolná a talajvízszintet, ami ellehetetlenítené a környéken a mezőgazdasági termelést, és mert a kavicsbánya a számos helyinek megélhetést nyújtó termőföldeken feküdne.

Az építtető cég és a kormányhivatal természetesen nemzetgazdasági érdekre hivatkozva érvelt a kavicsbánya mellett,

és most úgy tűnik, hiába született a népszavazás után a kavicsbánya létesítését tiltó helyi rendelet, jelenleg is folyik az  engedélyeztetése.

A Tolna Megyei Kormányhivatal ugyanis tegnap tett közzé honlapján egy hirdetményt, mely szerint a kavicsbánya megkapta a szükséges környezetvédelmi engedélyt. Vagyis annak ellenére, hogy történt az ügyben egy érvényes helyi népszavazás, és született egy hatályos önkormnyzati rendelet, amely megtiltja, hogy bármikor kavicsbánya létesülhessen Madocsa területén, a kavicsbánya mégis megkapta az építkezéshez szükséges környezetvédelmi engedélyt.

A 81 oldalas környezetédelmi engedélyben több szakértő, illetve szakhatóság is állásfoglalást tett, amelyek között vannak egészen komolynak tűnő kifogások is:

Madocsa jegyzője nyilatkozatában leszögezi, hogy a lakosság népszavazás keretében határozottan döntött a teljes községre vonatkozó bányászati tilalom előírásáról.

„Az önkormányzat területrendezési és fejlesztési céljai a bányanyitás következtében lehetetlenné válnának a bánya működésének romboló és zavaró hatása miatt.”

– írja.

A jegyző ír még továbbá a szintén helyi rendelettel védett szlavón tölgyesről, amely vízigényessége miatt veszélybe kerülne a talajvízcsökkenés, illetve a szárazság miatt elterjedő mezőgazdasági gyomnövények terjeszkedése miatt. A területet ráadásul nem csak rendelet védi, de a Natura2000 hálózat része is.

„A Duna szabályozása során csökkenő talajvízszint máris nagy mértékben károsította a tölgyest. A terület fenntartása érdekében semmilyen további veszélyeztető tényező nem megengedhető.”

– írja a jegyző.

A védett tölgyes ráadásul otthont ad egy fokozottan védett réti sas párnak is, melynek a fészke is a tervezett bányatelek hatásterületén található.

„Madocsa területén nem él másik réti sas. Így, ha ez a pár elköltözne, a környék legnagyobb természeti értékétől fosztaná meg a bánya Madocsát. A falu lakossága tiszteletben tartja a védő zónáját, odafigyelnek, hogy ne zavarják, betartják a rájuk vonatkozó szabályokat évtizedek óta.”

– írja attól tartva, hogy a zajterhelés elüldözné a védett madarakat.

Emellett a leendő bányatelken még régészeti lelőhelyek is találhatók, amelyeket mindenképpen érintetlenül kellene hagyni az építkezés során.

A tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Osztályának nyilatkozata szerint különösen száraz időben a bánya működése jelentős porterheléssel jár, ami a szálló por esetében különösen kockázatos az emberi egészségre, ezért a bánya köré zöldsáv telepítését javasolja. Emellett kitér arra is, hogy Madocsa fokozottan és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik, ezért indokoltnak tarja folyamatosan monitorozni, hogy milyen hatással van a bányászás a település ivóvízellátására.

A bányatelek közvetlenül nem érint ugyan természetvédelmi vagy Natura2000 területet, a feljebb említett védett tölgyes 670 méterre helyezkedik el tőle, a legtávolabb eső Natura2000 terület pedig csupán 500 méterre, ezért mind a talajvízszint-süllyedés, mind a zajterhelés miatt problémák merülehtnek fel.

A talajvízszint csökkenése ezen felül egy fokozottan védett, a kipusztulás szélén álló ürge populációit is veszélyzetet. Veszélybe kerülhet több fafajta, illetve a tompa folyamikagyló, a magyar színjátszólepke, illetve a mocsári teknős állomány potenciális telelőhelyeinek egy része is megszűnhet.

A környezetvédelmi engedély megadását azzal indokolja a hatóság, hogy magán a bányatelken nem élnek veszélyeztetett állatfajok, a zaj mérsékléséért előírásokat tett, a szlavón tölgyes, illetve a veszélyeztetett ürgéknek otthont adó Natura2000 terület védelme érdekében pedig környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzését kérte túl nagy vízszint-süllyedés esetén.

Az azonban még mindig kérdéses, egyáltalán miért van szükség a környezetvédelmi engedélyre, ha semmiképp sem épülhet meg a bánya Madocsa területén.