Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Rég voltak ilyen dühösek a dolgozók, de az országos sztrájkért meg kell dolgozniuk a szakszervezeteknek

Egyeztetésre hívta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) az ország szakszervezeti vezetőit, hogy egyeztessék stratégiájukat a rabszolgatörvény néven elhíresült, a túlmunkakeretet radikálisan emelő törvény elleni tiltakozás kapcsán. Egyelőre úgy tűnik, a szakszervezetek és a dolgozók megosztottak: van, aki tudna támogatni országos munkabeszüntetést, van, aki csak helyben tiltakozna, sok dolgozó szerint azonban inkább politikai nyomásgyakorlásra van szükség a munkabeszüntetések helyett.

A 10 napja tartó, a kiszabható túlórák törvényi szabályozásának radikális lazítását előíró törvény elleni tiltakozás nem áll meg, a szakszervezeti szövetségek stratégiájuk összehangolásáról egyeztetnek. Az idő már csak azért is szorít, mert van olyan üzem, ahol máris zajlik a munkaszerződések módosításának folyamata, holott Áder János még alá sem írta a rabszogatörvényt.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke több mint 150 szakszervezetet és további civil szervezeteket hívott egyeztetni. A Népszava cikke szerint a szakszervezeti vezetőknek eltérő véleményeket és akaratokat kell összehangolniuk a közös cselekvés érdekében: vannak dolgozók és szakszervezetek, akik egy országos sztrájk szervezését várják el a vezetőktől, de olyanok is vannak, akik munkabeszüntetéseket nem sürgetnének, de forgalomlassításokat vagy tüntetéseket támogatnának.

A lap szerint nem csak a MASZSZ szervezetei megosztottak a témában, hanem a többi konföderáció tagszervezetei is. A közszférás Szakszervezetek Együttműködési Fórum (SZEF) vezetője, Földiák András azt mondta, csak nagyon erős támogatottság esetén állnának bele egy országos sztrájk szervezésébe, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége vezetője pedig arról beszélt, hogy azokon a helyeken kell sztrájkolni, ahol a munkaadók a rabszolgatörvény alkalmazására készülnek, de másfajta tiltakozásokra is szükség van, mert ahol nincs szakszervezet, ott nem lehet megszervezni a munkabeszüntetést.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szintén arról számolt be a Mércének, hogy egyelőre nincs egységes akarat, noha nyilvánvaló, hogy helyzet van: 15 éves érdekvédelmi tapasztalata során sosem tapasztalt ilyen mértékű dühöt a dolgozók részéről, mint most.

Számos helyen nyitottak a dolgozók a munkabeszüntetésre, van olyan üzem, ahol a dolgozók a törvény elfogadása után azonnal sztrájkba léptek volna, és csak a szakszervezeti szövetség tanácsára álltak el ettől: ők az egyeztetett és legális akciót részesítik előnyben.

A szintén MASZSZ-tag, de önmagában számos dolgozói érdekvédelmi szervezetet tömörítő Vasas folyamatosan egyeztet a tagszervezetekkel a tiltakozási formákról, és jelenleg is folyamatosan szervez utcai akciókat (a napokban Kisvárdán és Nagykanizsán lesznek félpályás útlezárások).

László a Mércének elmondta, hogy a szakszervezetek és a dolgozók bizonytalanságának több oka van: amellett, hogy a törvény nem minden ágazatot érint azonos mértékben, a munkáltatókkal való viszony és a dolgozók érdekvédelmi tudatossága is nagyon eltérő.

Vannak olyan dolgozók, akiket felháborít a rabszolgatörvény, de a saját munkahelyükön nem támogatnának munkabeszüntetést. Ennek oka lehet a munkáltató bosszújától való félelem (vannak munkahelyek, ahol a munkáltatók közölték, hogy nem maradna válaszlépés nélkül, ha a dolgozók fellépnek az érdekükben), de az is hátráltathat egy sztrájkfolyamatot, ha a dolgozók viszonylag elégedettek a munkakörülményekkel és a munkáltatójukkal, és inkább a kormány dolgozó-ellenessége miatt lépnének fel, az üzemen kívül.

László egy 600 főt foglalkoztató céget hozott példaként, ahol a munkáltató megnyugtatta a dolgozókat: nem fognak hozzányúlni a szerződésekhez. Az itteni dolgozók sok hasonló helyzetben lévő társukhoz hasonlóan nem szeretnének betenni a munkáltatónak.

László szerint ez a reakció teljesen érthető, ugyanakkor felveti a dolgozók érdekvédelmi tudatosságának problémáját: egy cégvezető helyett bármikor jöhet másik, a termelési igények változhatnak, így valódi garanciát a szélsőséges túlmunka ellen a törvényi tiltás adhat, amelyre a lépéskényszerbe hozott munkáltatók tömeges kormányra gyakorolt nyomása nélkül nem kerülhet sor.

Ehhez pedig leginkább országos kiterjedésű munkabeszüntetésekre, teljes ipari parkok megbénítására volna szükség, amelyeket forgalomlassításokkal, közlekedési csomópontok blokkolásával és demonstárciókkal lehet megtámogatni.

László elmondta, ők elviekben a legradikálisabb eszközökre, polgári engedetlenségre is nyitottak, ugyanakkor ahogyan minden szakszervezet, ők is a tagság akaratát hivatottak képviselni, és egyelőre nem világos, minek nagyobb a támogatottsága, az utcai, forgalomlassító akcióknak, vagy a munkabeszüntetéseknek. A Vasas elnöksége – egyetértve a MASZSZ vezetésével – azt tartaná ideálisnak, ha a következő hetekben kombinált akciókra kerülne sor: sztrájkra elsősorban nagy üzemek esetén lát lehetőséget, egy ilyen leállás esetén a környék forgalmát is meg lehetne bénítani.

Az aktívabb szakszervezetek az egységes fellépést állandó tájékozódással, a dolgozók tudatosításával és a szakszervezetek közti egyeztetésekkel próbálják elérni. A MASZSZ jelenleg egy országos koordinációs sztrájkbizottság felállításán dolgozik, ez feltétlen szükséges ahhoz, hogy egyszerre több helyen léphessenek szolidaritási sztrájkba a munkások.

Míg az egyeztetések tartanak, a Vasas folytatja a nyomásgyakorlást: szerdán Kisvárdán, csütörtökön Nagykanizsán szerveznek félpályás útlezárást. A sikeres nyomásgyakorláshoz a dolgozókkal szolidáris további megmozdulások is elengedhetetlenek, és egyelőre nem is lankad az ország tüntetési kedve.

Mindeközben a kormány egy órával a MASZSZ szakszervezeteknek küldött meghívója postázása után egyeztetésre hívta a szakszervezeteket azonos időpontra. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a 2019-es minimálbér mértékéről egyeztetnének. Mivel azonban erről a munkáltatói és dolgozói szervezetek nem egyeztek meg, a Népszava szerint annyi történhet, hogy a kormány közli az általa javasolt összeget.

Olvass tovább!