Kedd délelőtt tárgyalta az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottsága a munka törvénykönyvére vonatkozó kormánypárti javaslat kisebb módosítását – írja a Népszava. A Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf által benyújtott Rabszolgatörvény néven elhíresült indítvány enyhítését tárgyalták volna a parlamenti és szakszervezeti képviselők, ám az utóbbiak felszólalását leszavazták a bizottságban többségben lévő kormánypártiak. A héten folytatott egyeztetések bizonyítják, hogy a kormánypártiak kíváncsiak a szakszervezetek véleményére, így indokolta törvénymódosítás egyik benyújtója, a fideszes Szatmáry Kristóf, hogy nem adtak szót a szakszervezeti képviselőknek.
A bizottság jobbikos elnöke a kormánypárt és a szakszervezetek közötti egyeztetéseket annak fényében értékelte, hogy a szakszervezetek december 8-ára tüntetés hirdettek a rabszolgatörvény ellen a Kossuth térre. Z. Kárpát Dániel szavazást kezdeményezett arról, hogy az ülésen jelen lévő szakszervezeti vezetők felszólalhatnak-e, a javaslatot pedig 4 igen, 1 tartózkodás és 5 kormánypárti nem mellett pedig elvetették.
Ezután Tordai Bence kért szót, majd ültette maga mellé „súgónak” Szekély Tamást, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnökét, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnökét.
„a képviselő urak minden bizonnyal nem voltak még gyárban, nem tudják, hogy az évi 400 óra túlmunka az 2,5 hónapnyi túlmunkát jelent, így ezzel 6 napos munkahetet vezet be a kormány. Nagy tisztelettel köszönjük, hogy 2 kézzel szavazzák meg ezt a javaslatot”.
– nyilatkozta a Párbeszéd tolmácsoló képviselőjén keresztül a szakszervezeti vezető, utóbbi mondatával arra utalva, hogy a jelen lévő fideszes képviselők két kézzel szavaztak azok helyett, akik nem jöttek el az ülésre. Így folytatta:
„Ez a cafeteria megadóztatása mellett a magyar munkavállalókat a legnagyobb mértékben sújtó törvénytervezet az elmúlt tíz évben. Ha visszamennek a saját választókörzetükbe, kérdezzék meg választóikat, egyetértenek-e a javaslattal. A magyar munkavállalók termelik meg azt a GDP-t, amit az ország szétoszt, most mégis több mint 4 millió munkavállalóval tolnak ki, és bevezetnek egy rabszolgatörvényt.
Erre senki nem adott felhatalmazást, december 8-án ennek egy komoly tüntetéssel adunk majd hangot”
Szatmáry Kristóf ezután szokás szerint a túlórázás rugalmasabbá tételére hivatkozott, majd a munkavállalók megfelelő védelmének nyilvánította a javaslat azon részét, hogy a 250 óra feletti túlórázást csak kollektív szerződéssel (azaz a munkavállalók beleegyezésével), vagy az üzemi tanács hozzájárulásával lehet majd elrendelni. Utóbbi testületnek azonban nincsen a munkavállalókra nézve érdekvédelmi feladata.
Maradnak tehát a fő feltételek: 400 órás túlóraplafon és 3 évre emelkedett munkaidőkeret, rendes munkaidőnek számítható, bérpótlék nélküli túlóra. Mindez – Kósa Lajos ígéretével ellentétben – a kollektív szerződés szükségessége nélkül.
A bizottság 7 igen és 4 nem szavazattal elfogadta a javaslatot.
