Az Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb mértékű adóteher-csökkentés, a majdnem egy százalékpontos mérséklést 2016-ról 2017-re sikerült elérni úgy, hogy közben az unióban jelentősen nőtt az átlagos közteher – tájékoztatta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-t.

Az államtitkár a kormány büszkeségei között említette, hogy 2017-től 19-ről 9 százalékra csökkent a nagyvállalatok társasági adója, két százalékponttal (16-ról 14 százalékra) csökkent a kisvállalati adó (kiva) kulcsa, és ekkor duplázódott meg (12 millió forintra emelkedve) a kisadózók tételes adójának (kata) bevételi határa is. A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke is radikálisan, öt százalékponttal csökkent.

A probléma mindezzel az, hogy a Fidesz adópolitikája épp ott érződik a legkevésbé, ahol a legnagyobb szükség lenne minden forintnyi pluszjövedelemre. Ezt támasztja alá, hogy miközben a nagyvállalatok valóban látványos adócsökkentésnek örvendhetnek, a munkások jövedelmének adóterhei még mindig az egyik legmagasabbak az EU-ban.

Az elmúlt években dolgozói adóék – vagyis az az arányszám, amely megmutatja, hogy a munkáltatók teljes bérköltségéből mennyi megy az államnak és mennyi marad a dolgozónál (nettó bér) – majdnem ötven százalékos volt. Magyarán az állam majdnem 50 százalékát elvitte egy dolgozó teljes bérköltségének. Bár az szja és a szocho év eleji csökkenése miatt az adóék is 45 százalékra mérséklődött, ez még mindig a hatodik legmagasabb az unión belül.

Ráadásul az öt ország, ahol a mienknél is magasabb az adóék, mind a magyarnál kiterjedtebb jóléti állammal és jobb minőségű állami szolgáltatásokkal rendelkezik, így a beszedett adók is olyan intézményrendszert tartanak fenn, amelyek az átlagemberek életét könnyítik. A magyar szociális háló és állami intézményrendszer minőségét ismerve, ez itthon nem mondható el.

Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a dolgozók adóterheinek hajszálnyi csökkenése is főként jól körülhatárolható kisebbségek esetében fejti ki hatását.

Az átlagbér 67 százalékát keresők esetében az adóék jövőre is magasabb lesz – két százalékponttal –, mint a gazdasági válságot megelőző egy-két évben.

Lévén, hogy a magyar dolgozók 69 százaléka az átlagbér alatt keres, nem nehéz látni, hogy az adóékcsökkenés a többséget egyáltalán nem érinti.

A másik kedvezményezett kategóriát a gyermekes családoké, az ő esetükben a családi adókedvezmény is jelentősen hozzájárul az adóék csökkenéséhez: esetükben ez a mutató már most az EU-s átlag környékén mozog (EU: 34,5%; HU: 37%), pár éven belül pedig alacsonyabb is lesz, mint az uniós országok átlaga.

Ehhez még hozzá kell vennünk azt is, hogy a rekordmagas 27 százalékos áfakulcs is az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat hozza nehezebb helyzetbe, hisz az ő keresetük nagyobb része megy fogyasztásra, így jövedelmük nagyobb arányát viszi el a magas áfakulcs is.

Ezen adatok felől nézve tehát teljesen más megvilágításba kerül Izer államtitkár büszkesége: a minisztériumi tisztviselő azzal büszkélkedhet csupán, hogy a nagyvállalatok és jobban keresők adóterhei csökkentek, a magyar dolgozók többségéé viszont nem igazán.

(MTI / Mérce / Napi.hu)